Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem szerencsés a szakszervezeti megállapodás vagy kontroll nélkül elrendelhető féléves munkaidőkeret − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Asztalos Sándor, a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (MEOSZ) elnöke. A mezőgazdasági vállalkozások és foglalkoztatók régóta lobbiznak azért, hogy legálisan eltérhessenek a Munka Törvénykönyve (Mt.) munkaidővel kapcsolatos szabályaitól, amelyek az ágazat sajátosan időjárásfüggő kampányidőszakaiban csak nagy nehézségek árán alkalmazhatók. A jellemzően a betakarítási időszakokban jelentkező csúcsok munkaerőigényét a legális foglalkoztatók eddig ágazati és helyi kollektív szerződésben lefektetett féléves munkaidőkeretről szóló megállapodással oldották meg. Az új Mt.-tervezet szerint a jövőben alapesetben kollektív szerződés nélkül alkalmazhatnának féléves munkaidőkeretet a probléma orvoslására.
A hagyományosan a legkisebb átlagfizetéseket biztosító mezőgazdaságban a fizikai dolgozók annyira rászorulnak a munkahelyekre, hogy a pénzszűke és a korlátozott munkalehetőségek miatt többnyire a számukra hátrányos feltételeket is elfogadják, az elnök szerint olykor az egészségüket veszélyeztető feltételek vagy munkaidő-beosztás mellett is hajlandóak dolgozni. A nehéz fizikai munkát végzőknél így akár három-négy év alatt is maradandó egészségkárosodás alakulhat ki. Jogsegélyt jellemzően csak a baj megtörténte után kérnek a dolgozók, azt pedig − a munkaidő-nyilvántartások széles körben elterjedt szelektív vezetése miatt − szinte lehetetlen bizonyítani, hogy a károsodás éppen a munkaidő-beosztás miatt következett be. Az elnök nem tartja jó megoldásnak az üzemi tanácsok által is köthető kollektív szerződést sem, mivel azok csak helyi alkukban tudnak részt venni, országos képviseletre nem alkalmasak, ezért gyengébb az érdekérvényesítő képességük.
