Nincs kinek lakást építeni Magyarországon

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az első félévben 5585 új lakás épült, 35 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, összesen 5877 lakásépítési engedélyt adtak ki, ez 36 százalékos csökkenést jelent. Csak Budapesten 66 százalékkal lett kevesebb  az engedélyek száma − adta hírül pénteken a KSH. A befejezett építkezések számának csökkenése hasonló mértékű, mint 2009 és 2010 első féléve között volt. Továbbra is a közép-magyarországi régióban koncentrálódik a lakáspiac, az engedélyek és az új lakások több mint fele ott található. A használatbavételi engedélyek száma a megyei jogú városokban esett vissza a legnagyobb mértékben, 41 százalékkal. A fővárosban és a többi városban átlagos mértékű csökkenés következett be (36, illetve 37 százalékos), a községekben ennél kisebb arányban, 25 százalékkal esett vissza a lakásépítés.

Két év alatt lényegében lefeleződik az új lakások állománya, ilyen meredek visszaesésre a rendszerváltás óta nem volt példa.  Ez a vártnál is nagyobb csökkenést jelent − mondta lapunknak Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezetője. Az első félévi adatok láttán a GKI várhatóan módosítja az egész évre 24-25 százalékos visszaeséssel kalkulált, 16 ezer új lakást prognosztizáló előrejelzését 14−16 ezerre. Az adatok szerint egyre kevesebben látnak megfelelő profitot a lakásépítésben, azonban az már látszik, hogy ha csak a demográfiai okokból szükséges mennyiség épül, akkor az éves új lakásállomány jóval kevesebb is lehet, mint az egyes elemzők által publikált 20 ezres minimum − fogalmazott Petz.

A válság és a hitelezés megtorpanása nyomán keletkezett űr betöltésére, piaci trendfordulóra az ügyvezető addig nem lát lehetőséget, amíg valamilyen állami intézkedés nem élénkíti a keresletet.  Magyarországon a  piac önmagában nem képes ekkora korrekcióra, hiszen eddig is állami eszközök generálták a felfutást. A GKI saját felmérése is romló kilátásokat jelez,  egyelőre még a piac stabilizálódásának sincs nyoma, nemhogy az állami serkentésnek vagy a fellendülésnek. A bérlakásprogram vagy a Nemzeti Eszközkezelő beindítása jelentős költségvetési forrásokat igényelne, ez azonban épp az áfaszabályozás ütötte 100 milliárd forintos lyuk idején az eddigieknél is kevésbé kerül előtérbe. Petz szerint amúgy sem körvonalazódik racionális bérlakás-koncepció, legalábbis az állami földön építendő, nívótlan otthonok semmiképpen nem sorolhatók e körbe.

A jelek szerint a piacon mindenki kivár, vevők és beruházók valamilyen pozitív változást remélnek, ám ha történik is valami, legalább egy év, mire a hatása a lakáspiacon megmutatkozik, vagyis 2012 vége előtt nem lehet számítani érdemi elmozdulásra. Hacsak a lakásmoratórium októberi feloldása nem hoz olyan drámai eseményeket, amelyek folytán mégiscsak komolyabb pénzt pumpálnak a lakáspiacba − mondta Petz. Árcsökkenésre már nemigen lehet számítani, a GKI előrejelzés szerint maximum a vidéki városokban lehet még némi esés, ugyanakkor hiába szűkül az új lakások kínálata folyamatosan, kereslet nélkül áremelkedésről se lehet szó.

A források és a vásárlóerő hiánya mellett a fedezetkezelő és az építési szabályozás is súlyosan felelős azért, hogy a piaci lakásépítés gyakorlatilag halott − mondta a Napi Gazdaságnak Varjasné Székely Éva, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége (Malosz) elnöke. Nincs semmi váratlan a közzétett adatokban, ám ez már igazi katasztrófahelyzet − hangsúlyozta a Malosz elnöke, aki szerint senki nem veszi tudomásul, hogy az építőipar húzóágazat lehetne. Egyszerűen nincs kinek építeni − fogalmazott Varjasné, ráadásul a visszaesés alatt még a nagy múltú lakásépítő cégek is felélték tartalékaikat, a szükséges önerő híján pedig egy fellendülés esetén sem tudnak majd újraindulni. Így véleménye szerint újra a külföldiek és az off-shore cégek kerülnek helyzetbe a piac magához térésekor.

A szakember úgy látja, jelentős szerepe van a piaci lakásépítés padlóra kerülésében a szabályozásnak, a még mindig hatályos fedezetkezelő intézményének is, ami a Ptk.-nak is ellentmond. Az építés szabályozásában vissza kellene térni a 2009-es állapothoz, azóta a számtalan módosítás átláthatatlanná, túlbürokratizálttá tette a kereteket, amihez képtelenség alkalmazkodni. A nemfizetéseknek egyszerűen a szerződéses fegyelem visszaállításával és a megfelelő szankciókkal lehetne gátat szabni − véli a Malosz elnöke. Érthetetlennek tartja a bérlakás-koncepciót is, melyben elsőként meg kellene különböztetni piaci és szociális bérlakásokat. Az előbbi piaca már úgy-ahogy telített, a befektetőknek amúgy sem vonzó 15 éves megtérüléssel projekteket indítani s közben a bérlőkkel bajlódni. A szociális bérlakásokhoz viszont állami pénz kell, de vajon egyáltalán van -e rájuk szükség, s miért nem a bedőlő lakásokat alakítják szociális bérlakássá − tette fel a kérdést Varjasné, aki szerint ez a koncepció biztosan nem jelent megoldást a piaci lakásépítésnek.