Nehéz sarokba szorítani a csalárd ügyvezetőket

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Sorra döntik a rekordokat a felszámolások Magyarországon, soha annyi eljárás nem indult az első félévben, mint az idén (9500 eljárás). Az Opten céginformációs szolgáltató felszámolási mutatója azóta sem állt meg, július 27-én az új felszámolások száma meghaladta a 11,2 ezret, a végelszámolásoké a 13,3 ezret. A felszámolásba vitt cégektől jelenleg könnyen megszabadulhatnak tulajdonosaik, a hitelezők pedig a felszámolási eljárásban igen kis eséllyel jutnak hozzá pénzükhöz, a bejelentett követeléseknek átlagosan mindössze egy százaléka a megtérülési arány.

A mérleget be nem nyújtó cégekkel szembeni eljáráshoz hasonló szigorúsággal kellene eljárni a cégvezetéstől eltiltott vagy eltiltható személyekkel szemben is, mert továbbra is sok az adósságszédelgő és az olyan magánszemély, aki adósságot hátrahagyó cége után rövid időn belül új céget alapít − véli az Opten. A felszámolt cégek több mint felének tulajdonosai azonnal új társaságot alapítanak, pedig a csődtörvény következetes alkalmazásával ezek az emberek az Opten szerint eltilthatók lennének a cégvezetéstől.

Megállapítási, majd marasztalási pert kell indítani

A nehézséget az okozza, hogy az eltiltáshoz előbb a hitelezőknek külön, polgári perben kell a cégvezető és cégtulajdonos felelősségének megállapítását kérni (hogy a hitelezőket károsító, kijátszó tevékenységet folytattak), majd ezt követően egy újabb, marasztalási perben lehetne kötelezni őket a tartozásaik rendezésére − ez azonban a gyakorlatban nem nagyon működik. A pereskedés évekre elhúzódhat, az adós ez idő alatt maga is bedőlhet, illetve vele szemben is eljárás kezdeményezhető. Szakmai vélemények szerint ugyanakkor egy-egy precedens értékű per végigvitele segíthetné a csalárd csődök visszaszorítását, a rosszhiszemű cégvezetők \"elriasztását\".

Automatikus vezetői eltiltás kellene?

Az Opten szerint külön, polgári epres eljárás helyett a cégvezetők eltiltásának automatikusnak kellene lennie. A céginformációs szolgáltató adatai szerint jelenleg 516 személy van eltiltás alatt. (Tavaly decemberben még csak fele ennyien voltak.) Az eltiltás − a szabály szerint − bekerül a cégnyilvántartásba is, de a nem megfelelő informatikai háttér miatt jelenleg előfordul, hogy a cégbíróságokon azokat a személyeket is bejegyzik egy új cég vezetőjének, akik épp eltiltás alatt állnak.

Az úgynevezett cégtemetőkkel szemben is segíthetnének precedens értékű perek. Bizonyos magánszemélyek tömegesen vesznek át fizetési nehézségekkel küszködő cégeket, majd megszüntetésükkor − kihasználva a jogi kiskapukat − kicsúsznak a hitelezők kezei közül és elkerülik a felelősségre vonást − hívja fel a figyelmet az Opten. A cég adatai szerint a legnagyobb ilyen magyarországi cégtemető Erdélyi Józsefé, aki eddig mintegy 300 felszámolt cégben volt érdekelt.

Egyre több az ügy a Fővárosi Bíróságon

A Fővárosi Bíróságon (FB) jelenleg mintegy negyven olyan ügy van folyamatban, amelyeket az adósságot felhalmozó, felszámolt cégek vezetői felelősségének megállapítására kezdeményeztek − tudta meg lapunk Kiss Gábortól, az FB gazdasági kollégiumának vezetőjétől. A felelősségre vonatkozó szabályok 2009. szeptemberi hatálybalépését követően 2010-ben sűrűsödtek meg az ilyen polgári peres eljárások, tavaly 47, idén június végéig eddig 19 új ügy érkezett az FB-re. (A több ezer felszámoláshoz képest ugyanakkor még mindig rendkívül kevés az ilyen per.) Ítélettel tavaly és idén is mindössze három-három eljárás zárult le. A perek száma várhatóan tovább emelkedik; a kérelmek nagy részét a hitelezőket képviselő felszámolók nyújtják be.

Nehéz sarokba szorítani a csalárd cégvezetőket

A vezetői felelősség megállapítására vonatkozó szabályokat a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló törvény 33/A paragrafusa tartalmazza. E szerint az úgynevezett megállapítási perben kérheti a bíróságtól a hitelező vagy a felszámoló annak megállapítását, hogy azok, akik az adós cég vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, és ezáltal a cég vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes kielégítését meghiúsították, vagy elmulasztották a környezeti terhek rendezését. Ebben az esetben cégvezetőnek minősül az a személy is, aki ebben az időszakban a cég döntéseinek meghozatalában meghatározó befolyást gyakorolt.

A keresetben vagyoni biztosíték nyújtása is kérhető a hitelezők követelésének kielégítésére, amelynek teljesítéséért az adós szervezet többségi tulajdonosa kezesként felel. Amennyiben nem elegendő a cég vagyona a hitelezői követelések teljesítésére, akkor marasztalási perben kell kérnie a hitelezőnek vagy a felszámolónak a bíróságtól, hogy kötelezze a volt cégvezetőt − ha már az előbbi perben megállapították a felelősségét − tartozásainak rendezésére.

Per kezdeményezhető abban az esetben is, ha a felszámolási eljárást cégbírósági megszüntetési eljárás előzte meg (mert a cég nem teljesítette a működésre vonatkozó kötelezettségeit), és a felszámolás kezdő időpontjában a cég saját tőkéjének 50 százalékát meghaladó tartozást halmozott fel. Ekkor a bíróság megállapíthatja azon tagok korlátlan felelősségét az adós cég ki nem elégített kötelezettségeiért, akik a felszámolást megelőző három éven belül átruházták a részesedésüket, de többségi befolyással rendelkeztek a cégben.

Öt évig eltilthatók a vezető tisztségviselők

Azok a cégvezetők vagy többségi tulajdonosok, akik felelősségét a felszámolás során ki nem elégített követelésekért jogerősen megállapította a bíróság, és ezen fizetési kötelezettségeiket nem teljesítették, eltilthatók a cégvezetéstől. Ezek a személyek az eredménytelen végrehajtási eljárástól számított öt évig nem lehetnek más gazdasági társaság vezető tisztségviselői − ezt a szabályt már a gazdasági társaságokról szóló törvény tartalmazza.

A cégbírósági megszüntetési eljárással törölt társaság esetében a cégvezető − aki a törlést megelőző évben vezető tisztségviselő volt − a törlést követő három évig nem lehet más társaságban vezető.

Szankcióval sújtható továbbá az a cégvezető is, aki a felszámolási eljárásban nem működik együtt a felszámolóval, késedelmesen vagy nem adja át a cég tevékenységére vonatkozó papírokat, mérleget, leltárt, vagy valótlan adatokat közöl. A vezetőt sújtó pénzbírság ekkor a felszámolást megelőző évben felvett bevételének 50 százalékáig, vagy − ha ez nem állapítható meg − kétmillió forintig terjedhet.