Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jövő évi költségvetésben tartja a kormány a Széll Kálmán tervben meghirdetett 2,5 százalékos GDP-arányos hiánycélt − olvasható a most nyilvánosságra hozott tervezési köriratból. A bruttó bérek 4,4 százalékkal emelkednek a nemzetgazdaságban, a kormány tervei szerint az infláció pedig 3,5 százalék lesz jövőre. A köriratban még nem adott részletes makropályát a kormány − erre később kerül sor, így gazdasági növekedésre azt a 3,1 százalékot lehet irányadónak tekinteni, ami a konvergenciaprogramban szerepel.
Az Orbán-kormány egy újabb kísérlete tesz arra, hogy szakítson a bázisalapú tervezéssel − vagyis a 2012-es előirányzatok a 2011-es költségvetés számaira épüljenek. A körirat szerint a tárcáknak a következő hetekben át kell gondolniuk a feladatokat és azokat a költségvetési forrásokhoz kell igazítaniuk. Jelentősen csökken a tárcák mozgástere: az idei költségvetésben egy miniszter a saját tárcáján belül bármit bárhová átcsoportosíthat − ugyanakkor 2012-től megszűnik az idén bevezetett gyakorlat. A minisztereknek végre kell hajtaniuk az elfogadott költségvetést.
A tárcák saját bevételeit megnyirbálják. Jövőre a tárcáknál keletkező bírságbevételek a központi költségvetésbe folynak be. Így megszűnik a bírságolási kényszer, ami érthető okokból számos visszás helyzetet teremtett. A tárcáknál folytatódhat az intézmények összevonása és megszüntetése − legalábbis a NGM erre ösztönzi a tárcákat. Ha az intézmények megszüntetésére nem is kerül sor, akkor is kötelező a tárcáknak \"karcsúsítani\", vagyis \"érdemi létszám-megtakarítást elérni\" − olvasható a köriratban. Az NGM a minisztériumoktól és költségvetési intézményektől a dologi kiadások csökkentését is elvárja. A körirat szerint a közszférában jövőre nem lesz béremelés, ahogy a körirat fogalmaz: \"a tervezés jelenlegi szakaszában változatlan mértékű illetményalappal/alapilletménnyel és a közalkalmazotti illetménytáblával kell számolni, a személyi juttatás előirányzat illetményfejlesztés címen nem növelhető\". A munkaadókat terhelő járulékokkal a hatályos jogszabályok alapján kell számolni, megtervezni az előirányzatot. A nyugdíj-biztosítási járulék mértéke 24 százalék, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 3 százalék, amelyből az egészségbiztosítási járulék (természetben és pénzben) 2 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1 százalék.
