De ki fizeti a kitárcsázási kárt?

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Bizonytalan a helyzet, hogy a gmo-szennyezett vetőmagok miatt megsemmisítésre ítélt ültetvények, illetve a körülöttük levő 400 méteres védősávban lévő táblák gazdái mikor és milyen kártérítésre számíthatnak. Beleszámít-e majd a kieső hozam miatti tervezett bevétel, illetve a megsemmisítés költsége. Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára a Nyugathir.hu tudósítása szerint a hétvégén kijelentette, hogy az állam  jótáll a génmódosított vetőmagok miatti kártalanításért, amíg le nem  zárulnak a vitatott laboreredmények miatt indult bírósági eljárások.

Egyelőre arról sem tudott felvilágosítást adni a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal alá tartozó ügyfélszolgálat, hogyan kell eljárniuk azoknak a termelőknek, akiknek érvényes termeltetési, terményértékesítési vagy értékesítési szerződésük van a felvásárlókkal. Holott volt már több olyan érdeklődő termelő is, aki épp arról szeretett volna útbaigazítást kapni, hogy kell-e ilyen esetben értesítenie a partnerét, elfogadható-e vis maior-igazolásként a szerződés nem teljesítésekor a határozat, meg kell-e fizetnie a szerződésében lévő esetleges kötbért. Ennek finanszírozásába ugyanis többen tönkremehetnek. A megsemmisítési határozat ugyanis alkalmas a vis maior-bejelentésre, így a gazda hozzájuthat az idei évre járó területalapú támogatáshoz, ám arról nincs egyértelmű döntés, hogy a kereskedőnél is használható erre a papír.

Egyelőre nem érkezett a tagjainktól olyan visszajelzés, hogy a megsemmisítésre hivatkozva ne tudna teljesíteni egy termelő − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára. Ezért eddig még nem is fordultak jogászhoz annak kiderítése érdekében, pontosan milyen szabályok szerint kellene ilyen esetben eljárniuk a kereskedőknek. Első ránézésre szerinte csak erőltetett megközelítésben eshet vis maior kategória alá a hatósági intézkedés, mivel ezt nem természeti katasztrófa vagy háborús helyzet okozta. Így a szerződéseket teljesíteni kell az azokban foglaltak szerint. Hasonló esetre azonban még nem volt precedens Magyarországon, ezért ők is bizonytalanok. Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára szerint a terményértékesítési szerződés esetében automatikusan vis maiornak számít a hatósági intézkedés.

Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium