A Napi Gazdaság értesülése szerint a gmo-botrányban érintett két amerikai vállalkozás − a Pioneer és a Monsanto − miatt hivatalos tájékoztatást kért az ügyben az Egyesült Államok magyarországi nagykövetsége a Vidékfejlesztési Minisztériumtól. A tárcának egyébként lassan gyakorlata lesz a nagykövetségek megnyugtatásában − az idén ugyanis már volt rá példa, hogy az állami tulajdonú szántóföldek megbízási jogviszonyos hasznosítása ügyében egy érintett külföldi tulajdonú vállalkozás a brit és a francia nagykövetség bevonásával kereste igazát a tárca döntésével szemben.
Az amerikai nagykövetség sajtóosztálya érdeklődésünkre megerősítette, hogy már sor is került egy találkozóra a vidékfejlesztési tárca illetékeseivel. Ezen azonban a két ország gm-vetőmagokkal kapcsolatos eltérő politikája nem került szóba, mindössze a konkrét ügyben kért tájékoztatást a nagykövetség.
Márpedig a teszteredményeket eddig mindkét érintett vállalkozás megkérdőjelezte. A Monsanto például egy akkreditált franciaországi labor ugyanazon vetőmagtétel teljes mennyiségét felhasználó negatív eredményeit hozta igazolásképpen a megsemmisítés felfüggesztése érdekében beadott bírósági keresetében. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) azonban az eljárás közigazgatási jellegére hivatkozva nem tartotta halasztó hatályúnak a keresetet. A Pioneer belső vizsgálatai sem támasztják alá a hatósági mérésben szereplő 0,1 százalék, vagyis a kimutathatósági hibahatár alatti véletlenszerű keveredést. Ráadásul a cégnek ugyanarra a 277 zsákos vetőmagtételre két, eltérő tartalmú vizsgálati eredménye is van az MGSzH-tól: a pozitív az akkreditálatlan vetőmag labortól, míg a másik, negatív eredményű pedig az akkreditált takarmánybiztonsági labortól − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Máté József, a Pioneer Hi-Bred Zrt. közkapcsolati igazgatója. A cég jelenleg is vizsgálja a jogorvoslat lehetőségét, és várhatóan napokon belül benyújtják a bírósági keresetüket is.
A Pioneer visszautasítja a génszennyezés szándékosságával kapcsolatos találgatásokat is. Különösen azért, mert így a saját érdekeit szolgáló, a hazai termelőkkel gm-mentes vetőmagtermelésre alapozott üzletága évi 1,3 millió zsákos, több száz millió forintos exportját is veszélyeztetné.
