Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Bizottság (EB) két évvel ezelőtt elfogadott keretszabályozását a tagállamoknak idén május végéig kellett volna implementálniuk, azonban a bizottság nem lehet maradéktalanul elégedett az eddigi eredményekkel. Az EB a digitális menetrend megvalósulásáról május végén kiadott értékelésében úgy vélte, hogy az infokommunikációs (ikt) ágazat kutatás-fejlesztés és innovációs (k+f+i) tevékenysége továbbra is alulfinanszírozott Európában: a közkiadásból finanszírozott beruházások 2010-ben nem haladták meg az előző évi 5,7 milliárd eurót, így évente 6 százalékos növelésre lesz szükség a 2020-ra kitűzött 11 milliárd eurós cél eléréséhez.
A helyzet összetett − mondta a Napi Gazdaságnak Belényesi Pál versenyjogász, a firenzei Európai Egyetemi Intézet, a Florence School of Regulation média- és kommunikációs részlegének kutatója. Míg a k+f+i befektetésekhez tőkeerős vállalkozások kellenek, egy különlegesen szabályozott − Magyarországon pedig az adózási oldalon is terhelt − szektorban nehéz elvárni, hogy nagy összegeket fektessenek be. Ezenkívül a szakértő úgy látja: a telekomcégek a klasszikus értelemben már nem tudnak megújulni. A k+f tevékenység mást jelent e cégeknek, mint a hagyományos, gyógyszeripari vagy szoftverpiaci szereplőknek. A távközlési vállalatok számára mindez digitális tartalom- és szolgáltatásfejlesztést jelentene, amelyre azonban csak időnként látszik érettnek a piac − mondta Belényesi.
A bizottsági beszámoló szerint a k+f célú ikt-beruházások hiánya a teljes európai gyártó és szolgáltató ipart veszélyezteti. A szakértő szerint Európa már most is lemaradásban van a globális ikt-piaci versenyben, sem a legnagyobb, sem a legerősebb vállalatok között nincsenek európai vállalatok. Az elkényelmesedett, nyereségüket felélő európai cégeknek meg kell újulniuk: új cégstruktúrára és üzleti modellekre van szükség, ha Európa fel akarja venni a versenyt a vezető innovációs hatalmakkal.
Szükség van olyan szolgáltatásra is, ami egyfajta \"európai unikum\" lehet a világban, a szektor kitörési pontjai Belényesi szerint az adatpiacon, a digitális tartalommal kapcsolatos területen lehetnek. A lehetőségeket ugyanakkor \"használni is tudni kell\", vagyis a felhasználói és fogyasztói tudatosságot erősíteni, az oktatással kapcsolatos fejlesztéseket ösztönözni, a digitális írástudást javítani kell. A keresleti oldal élénkítésével lehet értelmet adni a kínálati oldalon végrehajtott befektetéseknek − véli a versenyjogász.
Az egységes európai digitális piac kialakulásának legnagyobb akadályát jelenleg az eltérő tagállami szabályozási megközelítések jelentik olyan kérdésekben, mint például a végződtetési és roamingdíjak, a digitális átállás megvalósítása, az e-kereskedelemmel kapcsolatos jogsegélyek. A szabályozási keretrendszer átültetését az is lassítja, hogy a spektrumharmonizáció érzékeny területet jelent a tagállamok gazdasági érdekeinek szempontjából. Nemzeti kincsről van szó, amelyet felső utasításra kell újraosztani − mondta a szakértő.
Ha az európai szabályozási folyamatban valamennyi résztvevő, vagyis a tagállamok, illetve azok szakipari és versenyhatóságai időben elvégzik a feladatukat, és a cégek is a harmonizált szabályoknak megfelelően működnek, akkor az európai digitális menetrend valódi versenyt jelenthet az átlagember számára. A fogyasztónak ugyanis már középtávon is nagyobb választási lehetősége lesz, de olcsóbban juthat szolgáltatásokhoz is. Belényesi szerint az idő hangsúlyos tényező: ha valaki késlekedik, akkor az versenyhátrányt jelent, nemcsak egyéni felhasználói, hanem országos szinten is.
