Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tavalyi totyorgás után meglódultak a diszkontok. Az év első öt hónapjának adatai szerint a kiskereskedelmi csatorna piaci részesedése két százalékkal nagyobb a tavalyi azonos időszakinál − írja a GfK Hungária Piackutató Intézet legfrissebb elemzése, hozzátéve, a napi fogyasztási cikkek piaca közben stagnál. A növekedésben két adat játszik komoly szerepet. Egyrészt a diszkontban vásárló háztartások száma növekedett (májusban 50-ről 53 százalékra nőtt az arány), másrészt két kereskedelmi lánc (a GfK nem nevesíti, de vélhetően az Aldiról és a Lidlről van szó) két számjegyű piaci részesedésnövekedést produkált.
A GfK szerint a négyszereplős diszkontpiac erősödése mögött az húzódik, hogy a háztartások zöme az adóátalakítások után is kihívásokkal küzd az élelmiszer beszerzése kapcsán. A gyorsuló élelmiszer-infláció pedig ugyancsak megviseli a családok költségvetését, így keresik a legolcsóbb beszerzési csatornákat.
A Napi Gazdaság tavasszal jelezte a diszkontok előretörését (2011. április 26.), számításaink szerint a Lild lett a leghatékonyabb kereskedelmi lánc az egy négyzetméterre jutó forgalom alapján. A diszkontlánc úgy volt képes növelni a hatékonyságát, hogy minimális számú üzletet nyitott, vagyis a forgalomerősödés organikus lehetett (leszámítva az inflációt és az expanzióból származó bevételnövekedést). Más kérdés, hogy a Tesco volt a másik áruházlánc, amely képes volt egy négyzetméterre jutó forgalmát erősíteni. Ennél a láncnál vélhetően az játszott szerepet, hogy a cég nagy hangsúlyt helyezett a kis üzletek nyitására.
