Rendeletek sora követi a közbeszerzési törvényt

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A parlament a nyári szünet előtti utolsó, július 11-ei ülésén elfogadta − a kormánypártok és egy független képviselő szavazataival − a kormány nevében a nemzeti fejlesztési miniszter által beterjesztett új közbeszerzési törvényt. A jogszabály a jelenleg hatályos, 2003-as törvényt váltja fel 2012. január elsején. Terjedelme érdemben csökkent: 400 helyett 179 paragrafusból áll.

Előnyben részesítik a kkv-kat

A törvény alapelvei közé a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználása és a verseny tisztaságának biztosítása mellé bekerült új célként az Orbán-kormány egyik prioritása, a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) közbeszerzési eljárásban való részvételének elősegítése is. Kérdés, mennyire felel meg az uniós szabályoknak, ha magyar vállalkozásokat részesítenek majd előnyben a külföldiekkel szemben. Versenytorzító és a közpénzek hatékony felhasználását veszélyeztető hatása miatt a Transparency International (TI) magyarországi szervezete is élesen bírálta ezt az új szabályt (a törvényben meghatározott árbevételű cégek közbeszerzésben való részvételének fenntartását). Korrupciós kockázatot is rejt a szabály, amely a TI szerint az ajánlatkérőket és ajánlattevőket ügyeskedésre készteti, és a kevésbé jóhiszemű ajánlattevőket hozhatja helyzetbe.

Rendeletekben jönnek a részletek

Az új törvény számos területtel nem foglalkozik, a részletszabályokat külön, alacsonyabb szintű jogszabályokban határozzák majd meg. A törvény két oldalon keresztül sorolja e szabályozandó területeket, e szerint a kormánynak még húsz rendeletet kell megalkotnia (köztük a Közbeszerzési Döntőbizottság kiszabható szankcióiról és bírságairól, a központi költségvetési szervek, illetve az ezer lakosnál kisebb települések központosított közbeszerzéseiről, a tervpályázati eljárások és a védelmi célú beszerzések sajátos szabályairól). Az állami vagyonért felelős miniszternek öt rendeletet kell kiadnia (például a hirdetménymintákról és eljárási díjakról, a kormány felügyelete alatt álló szervezetek és közalapítványok közbeszerzéseinek központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről), továbbá az önkormányzatok is rendeletben szabályozhatják a helyben központosított közbeszerzéseiket.

Szabadon alakíthatók a szabályok

A törvény alapján továbbra is áru és szolgáltatás megrendelésére, építési beruházás megvalósítására, építési és szolgáltatási koncesszióra kell közbeszerzési eljárást kiírniuk a közpénzből gazdálkodó vagy támogatást felhasználó szervezeteknek. Az eljárásokat két eljárásrendben, az uniós értékhatárt elérő, illetve a nemzeti értékhatárt elérő beszerzésekre meghatározott szabályok szerint kell lebonyolítani. Az előbbi értékhatárokat az Európai Bizottság teszi közzé, az utóbbiakat továbbra is az éves költségvetési törvény rögzíti.

A nemzeti eljárásrendben komoly változást jelent, hogy az árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az ajánlatkérő ezentúl szabadon határozhatja meg az alkalmazott eljárás szabályait. Alkalmazhatja − építési beruházás esetén kötelezően − az uniós eljárásfajtákat is, azokkal a könnyítésekkel, rövidebb határidőkkel, amelyeket a kisebb értékre tekintettel a törvény lehetővé tesz. Az ajánlatkérők 2010-ben az eljárások 74 százalékát az EU-értékhatár alatt bonyolították le, ezek értéke az összes beszerzés 26,5 százalékát tette ki, azaz évi 400−500 milliárd forint elköltését teszik lehetővé az egyedi eljárásrend keretében. Ez megfelelő ellenőrzés nélkül a közpénzek hatékony és átlátható felhasználását veszélyezteti − hívta fel a figyelmet a TI.

Feláll a Közbeszerzési Hatóság

A közbeszerzésekkel kapcsolatos feladatokat és jogorvoslatot a jövőben a Közbeszerzési Hatóság látja el, ennek keretében továbbra is tanács működik, amely tíz tagból áll. Tagot delegál a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a helyi önkormányzatok országos szövetségei együttesen, az építésügyért felelős miniszter, továbbá három tagot jelölnek ki a munkáltatók országos érdekképviseletei és az országos gazdasági kamarák. A tanács tagja az elnök is, akit a jelen lévő tagok kétharmados szótöbbséggel választanak (helyére új tagot jelölhet delegáló szervezete).

A közbeszerzési törvény zárószavazása előtti módosító elfogadásával a hatóság − az eredeti javaslattal ellentétben − nem kormányhivatalként, hanem csak az országgyűlésnek alárendelt, önálló, központi költségvetési szervként működik majd. A módosítást az Alkotmányügyi Bizottság nyújtotta be, amely úgy tűnik, figyelembe vette az ezzel kapcsolatos éles bírálatokat − ugyanis a kormányhivatal munkatársai döntöttek volna a kormányzati beszerzések miatt indított jogorvoslatokban −, valamint az autonóm intézményrendszerre vonatkozó uniós szabályokat. Továbbra is a tanács mellett működik a Közbeszerzési Döntőbizottság, amelynek feladata a közbeszerzésekkel és tervpályázati eljárásokkal kapcsolatos jogsértő vagy vitás ügyek miatti jogorvoslatok intézése.

Forrás: KT

*vízügy, energia, közlekedés, posta
Forrás: KT