Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nettó 62,5 forinttal lesz drágább szeptembertől a hagyományos kiszerelésű negyedliteres energiaital és 125 forinttal a félliteres − utóbbi kiszerelés egy éve jött divatba, főleg a költséghatékonysága miatt. A leggyakrabban vásárolt kis és hagyományos kiszerelésű chipsek zacskónként nettó 4−18 forinttal lesznek drágábbak. A hamburgeradóként indult, de chipsadóra szálkásított közteher − hivatalos nevén népegészségügyi termékadó − módosítóiról hétfőn tárgyalt a parlament, a zárószavazás a jövő héten lesz.
Az érdekvédelmi szervezetek hivatalosan még reménykednek, nem hivatalosan azonban nem sok esélyt látnak az adótervezet további és hatékony megtámadására. Lényegében mindent elmondtak a szabályozóról (nyilvánosan), amit el szerettek volna, ugyanakkor az már mindenki számára világossá vált, hogy a kormányzatnak kell a pénz, vagyis nincs apelláta, a chipsadót be kell nyelni. Információink szerint a szervezetek és a legnagyobb gyártók többek között azért óvatosak, mert továbbra is bíznak a nemzeti konzultációban: újra és újra elmondják, milyen veszélyt jelent a közteher bevezetése és számokkal igyekeznek alátámasztani érveiket, oszlatva a siránkozás vádját.
Az édességek, illetve a sós snackek gyártói \"alaphangon\" 15−20 milliárdot buknak a dolgon, kérdés, mennyire veti majd vissza a forgalmukat az adó miatt megnövekedett kiskereskedelmi ár. Komoly terhek rakódnak az energiaital-piacra is, amely az élelmiszerszektor egyik húzóágazata volt az utóbbi időben: évente két számjegyű bővülést mutatott és a recesszióban is képes volt 20 százalékos növekedésekre. A piac nagyjából 6,25 milliárd forint adót kénytelen majd befizetni az államkasszába, már ha megmarad a jelenlegi, nagyjából 25 millió literes éves fogyasztás. A fenti két tétel összege csaknem akkora, mint a nagyjából 7 ezer milliárd forint forgalmú kiskereskedelem különadója, azzal a különbséggel, hogy itt kevesebb mint 300 milliárd forint forgalmú termék után kell befizetni ezt a pénzt.
Az érintett szövetségek véleménye szerint a kormánynak azt kell eldöntenie, hogy pénzt akar-e látni vagy egészségre akarja-e nevelni a fogyasztókat. Ma Magyarországon ugyanis az adónövekedésből vagy inflációból származó termékdrágulás azonnali forgalom-visszaesést generál. (Ez lehet organikus és pusztán kimutatott csökkenés. Ha csak az energiaitalokat vesszük alapul, a 6,25 milliárd forint adónövekmény elég nagy összeg ahhoz, hogy a piacon megjelenjenek az ügyeskedők és kivegyenek a rendszerből 15−25 százalék árut. Ezzel tisztán 1−1,2 milliárd forintot szakíthatnak, pont annyit, amennyi a láthatatlan áru kieső áfavonzatával, illetve kieső termékadójával épp lenullázza a köztehertől remélt bevételt − úgy, hogy közben nem fogja vissza a lakossági fogyasztást.)
Az érdekvédelmi szervezetek szerint ha a kormány prioritása az egészséges életmód, akkor tűzzel-vassal be kell tartatnia a jogszabályokat és bele kell mennie a feketepiac szigorú ellenőrzésébe, ami azt jelenti, hogy az ellenőrzésen jelentős kiadás, az eddig jól fogyó termékeken pedig jelentős bevételkiesés képződik. Vagyis középtávon nettó veszteségessé válik a chipsadó, így aligha lesz képes hozzájárulni az egészségügyi kiadásokhoz, viszont mindenképpen visszafogja az egészségtelennek kikiáltott, túlzottan sós vagy cukros termékek forgalmát.
