Csak átmenetileg gyorsul az infláció 2012 elején

Magyarországon a költségsokkok miatt rövid távon továbbra is 4 százalék körül alakulhat az infláció − állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) június 22-én publikált legújabb inflációs jelentése. Az infláció 2011 eleje óta végbement emelkedését a világpiaci nyersanyagárak felől érkező költségnyomás okozta. A magas nyersanyagárak begyűrűztek a feldolgozott élelmiszerek áraiba, az olajár emelkedése pedig gyorsan megjelent az üzemanyagok árában. A jegybanki stáb legújabb előrejelzésében előretekintve a világpiaci nyersanyagárak csökkenését feltételezi, ami középtávon mérsékli az inflációt. A gyenge kereslet és a laza munkaerőpiac együttese pedig továbbra is tompítja a másodkörös hatások mértékét. A prognózis azzal számol, hogy középtávon a szabályozott energiaárakban az elmúlt hónapok költségemelkedése mellett a korábbi negyedévek nyersanyagár-emelkedése is megjelenhet, ami 2012 elején átmenetileg megakasztja a dezinflációt. Az előrejelzés alappályája szerint az infláció a jelenlegi kamatszint huzamosabb ideig történő fenntartásával 2012 végére érheti el az árstabilitásnak megfelelő 3 százalékos szintet.

Jövőre jelentős kiigazítás következik
A költségvetési pályát alapvetően befolyásolják a Széll Kálmán tervben (SZKT) és a konvergenciaprogramban megfogalmazott intézkedések, amelyek 2011-ben egyszeri kiadások révén némileg rontják az egyenleget, 2012-ben azonban jelentősen csökkentik a hiányt. A 2011-es ESA-szemléletű többlet a nyugdíjpénztári vagyonból származó egyszeri bevétel következménye, ami elfedi a jövedelemadók területén ezzel párhuzamosan végrehajtott fiskális lazítást.
Ahhoz, hogy 2012-ben elérhető legyen a 2,5 százalékos kormányzati hiánycél, az SZKT és a konvergenciaprogram teljes végrehajtása mellett a 2011-ben képzett stabilitási tartalék eltörlésére és az ehhez kapcsolódó kiadáscsökkentő intézkedések tartós érvényesítésére van szükség. A bejelentett kormányzati intézkedések javítják a költségvetés strukturális pozícióját, 2012-ben a hiány mintegy fele az előző években elszenvedett gazdasági visszaesés − főként adóbevételeken keresztül érzékelhető − következménye. Középtávon, ha a gazdasági teljesítmény felzárkózik középtávú szintjéhez, és további intézkedések nem érintik a költségvetési pályát, akkor a hiány a GDP 2 százaléka körüli szinthez tarthat.

Tompít a negatív kibocsátási rés és a laza munkaerőpiac
A növekedési kilátásokat a külső piacok bővülése mellett a magánszféra válságot követően elhúzódó mérlegkiigazítási folyamata, valamint a kormányzati reformintézkedések határozzák meg. A programok célja a fiskális fenntarthatóság és a hosszabb távú növekedési feltételek egyidejű javítása, ám ezek megvalósítása rövid távon alacsonyabb keresletnövekedést eredményezhet. Az MNB-előrejelzés mind idén, mind jövőre a potenciális növekedést némileg meghaladó növekedésre számít, azonban a kibocsátási rés így is az előrejelzés teljes horizontján negatív marad. A rést szűkíti a változatlanul erős külső kereslet, míg a belső keresleti tételek tartósan elmaradnak középtávú egyensúlyi értéküktől.

A gazdasági növekedés szerkezete továbbra is kettős: a recesszióból való kilábalás fő forrása a külső kereslet, amelyhez a belső kereslet csak fokozatosan zárkózik fel. A tényleges kibocsátás még mindig több mint 3 százalékkal maradhat el a potenciálistól. A kapacitások kihasználtsága az exportra termelő ágazatokban már elérheti a historikusan jellemző mértéket, miközben a szolgáltató szektorban változatlanul érdemi szabad kapacitások lehetnek jelen.

A foglalkoztatás bővülése csak késéssel és lassú ütemben követi a konjunktúra növekedését. A versenyszférában továbbra sem tapasztalható érdemi létszámbővülés, a tovább növekvő aktivitás pedig historikusan is magas szinten tartja a munkanélküliséget. Változatlanul erős a laza munkapiaci feltételek bérleszorító hatása, így a munkapiac oldaláról jelentkező inflációs nyomás alacsony. A növekvő munkakínálat − az árazási és bérezési döntésekre gyakorolt fegyelmező ereje révén − tovább csökkenti a reálgazdasági oldalról megjelenő inflációs nyomást.

A fogyasztás a vártnál lassabban élénkül
Az MNB szakmai stábja arra számít, hogy a fogyasztás huzamosabb ideig elmaradhat hosszú távú trendjétől és az előrejelzési horizont egészén a márciusinál kedvezőtlenebb pályát vár. A 2011 elején a háztartásoknál keletkező − elsősorban az szja-kiengedésből és az év végi prémiumkifizetésből adódó − jelentősebb többletjövedelem nem érhető tetten a fogyasztás emelkedésében. A háztartások fogyasztását továbbra is a bizonytalan jövedelemkilátások és a magas adósságállomány miatt elhúzódó mérlegalkalmazkodás határozza meg, amit nehezít a devizahitelek törlesztőrészleteinek emelkedése. A várakozások szerint az óvatos fogyasztói magatartásra csak korlátozott hatással lesz az adósmentő csomag. Míg rövid távon a vártnál nagyobb mértékű reálhozam-kifizetés élénkítheti a fogyasztási kiadásokat, addig a kormányzati reformintézkedések rövid távon rontják a háztartások jövedelmi pozícióját. A válság során felerősödött óvatossági motívum − a megtakarítási ráta a válság alatt elért magas szinthez képest is nőtt − szintén a mérsékeltebb fogyasztásbővülés irányába hat.

A válság során megfigyelt munkaerő-tartalékolás következtében a gazdasági kilábalás nem járt a foglalkoztatás egyidejű, jelentősebb bővülésével. A gazdaság növekedésével párhuzamosan a foglalkoztatás is fokozatosan, lassan bővülhet, ám az aktivitás emelkedésével a munkanélküliségi ráta a jelenlegi 10 százalékos szint körül stagnálhat. A rokkantnyugdíjasokat érintő szabályozás szigorodása várhatóan erősíti az aktivitás emelkedését. A laza munkapiaci kondíciók mellett a munkát terhelő adók csökkentése is lehetőséget teremt arra, hogy a költségsokkok miatt elszenvedett jövedelemromlást a vállalatok a bérköltségek leszorításán keresztül ellensúlyozzák. Összességében az előrejelzési horizont egészén a laza munkapiaci kondíciók fennmaradására és így a bruttó bérek mérsékelt ütemű növekedésére számít a jegybank.

Gyenge a beruházási kedv
A vállalati beruházások élénkülését a továbbra is gyenge belső kereslet, a változatlanul szigorú hitelfeltételek és a különadók jelenléte akadályozza. Bár ezt a tételt a bejelentett nagy autóipari beruházások érdemben növelik, az ezen a körön kívül eső ágazatokban inkább a meglévő kapacitások erőteljesebb kihasználása és a beruházások elhalasztása várható.

A lakáspiacon − az erőteljes keresleti korlátok és a jelentős túlkínálat miatt − további visszaesést vár a jegybank. A bizonytalan munkapiaci környezet, a szigorúbb hitelkondíciók és a felhalmozódott lakásállomány egyaránt negatívan hat a piac folyamataira. Az elfogadott adósmentő csomag átmenetileg javíthatja a legrászorultabb háztartások helyzetét. A lakosság beruházásainak stabilizálódása csak a jövő év közepétől várható. Az utóbbi hónapokban ismertetett kormányzati programok intézkedései negatívan érinthetik a kormányzati beruházásokat, amit részben pótolhat az EU-s források növekvő beáramlása. Összességében a kormányzati kiadások az előrejelzési horizont egészén némileg mérséklik a gazdasági növekedést.

Szigorúak maradnak a hitelfeltételek
A magánszektor hitelállománya tovább csökkent az első negyedévben. Bár a nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy recessziót követően a gazdasági kilábalást általában késve kíséri a hitelezés felfutása, a hazai bankpiacon számos jele van hitelkínálati korlátok erőteljes érvényesülésének. A vállalatoknál a hosszú lejáratú hitelek, a lakossági szektorban elsősorban a devizahitelek állománya mérséklődött. A hitelezési felmérés alapján 2011 első negyedévében tovább nehezedett a vállalatok számára a hitelhez jutás. A bankszektor leginkább a jó hitelképességű vállalati ügyfelekre koncentrál, értük erős árverseny zajlik. A háztartási szegmensben a nem ár jellegű feltételek érdemben nem változtak. A jelzáloghitelek esetében mind a teljes hitelköltség, mind pedig a kamatfelár emelkedett. Összességében a hitelezés élénkülésére a háztartások esetében a jövő év közepétől számít az MNB.

A külső egyensúly jól alakul
A robusztus külső kereslet által vezérelt kedvező export, valamint az alacsony fogyasztás és beruházás nyomán kialakult lanyha belső felhasználás kettőssége határozza meg a külső egyensúlyi pozíciót. Tavaly régiós összehasonlításban is magas szintre, a GDP 4 százaléka közelébe emelkedett a magyar gazdaság külső finanszírozási képessége, amelyben elsősorban a magánszektor pozíciójának javulása játszott szerepet. A külső pozíció tovább javulhat a következő években, a javuló reálgazdasági egyenlegnek és az uniós transzferek fokozódó beáramlásának köszönhetően, ezt csak részben mérsékli a jövedelemegyenleg emelkedő hiánya. A külső finanszírozási képesség javulását 2011-ben az SNA-szemléletű államháztartás pozíciójának erőteljes romlása mellett a magánszektor pozíciójának érdemi javulása határozza meg, míg 2012-ben a további javulást már egyértelműen az áht egyenlegének − elsősorban az SZKT intézkedéseihez köthető − javulása okozza, miközben a magánszektor nettó megtakarításai enyhén mérséklődnek.