A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról (szit) szóló törvény hatályba lépését követően fél éven belül 3-5 olyan cég alakulhat, amely tőzsdeérettként a szabályozott piacra kerülhetne − mondta lapunknak Tomcsányi Gábor. A Rogán Antal képviselő neve alatt jegyzett szabályozótervezet szigorú szabályok mentén engedné be a tőzsdére azokat a vállalkozásokat, amelyek legalább 10 milliárd forint tőkével alakulnak és a vagyonukat ingatlanpiaci befektetésbe fektetik (pláza- vagy irodaház-üzemeltetés, saját tulajdonú ingatlan adásvétele vagy vagyonkezelés) és az abból származó profitot a befektetőik között teljes egészében osztalék kifizetésére fordítják. Itthon új, a nemzetközi piacokon ismert ingatlanbefektetési vállalkozásformáról van szó. A szit-ek tőkepiaci mozgástere szabadabb, ám tevékenységük átláthatóbb, mint egy-egy ingatlanbefektetési alapé.
Tomcsányi Gábor szerint a szabályozó hozzásegítené a nagy ingatlanbefektetési cégeket a kisebb, illetve nagyobb befektetők tőkéjéhez, amelyet visszaforgathatnak a szit működésébe. Az ingatlanpiaci befektetések áttételesen az építőiparra is jótékonyan hatnak.
A szit-ek nagy előnye, hogy osztalékkifizetésük lényegében előre számolható, könnyen kommunikálható az ingatlanpiachoz kevéssé értő befektetők számára is. Ez alapvetően gátolja a papírokkal való erős spekulációt, de Tomcsányi szerint is első körben el kell magyarázni a magyar piacnak az ilyen társaságok működését. A vezérigazgató szerint csak olyan vállalkozást érdemes a szit-be helyezni, amelynek van előre számolható készpénztermelő képessége. Például ingatlankezelés vagy plázabérbeadás.
Az elemzők szerint első körben ez a javaslat még látható növekedést nem hoz az építőiparban, hiszen 25−50 milliárd forint tőkéről van szó, amely rádőlhet a piacra, ez pedig nagy mozgást nem csinál, legfeljebb egy-két projekt befejezését segítené elő. Hosszabb távon azonban − mivel a régióban itt lenne egyedül ilyen lehetőség a tőzsdén − egyre nagyobb befektetői pénzekhez jutnának hozzá a szit-ek, amelyet a jogszabály szerint itthon kellene visszaforgatniuk a rendszerbe. Ez pedig már meglátszana az ingatlan- és építőipari piacon.
