Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az áprilisi kiskereskedelmi adat alapján kijelenthető, hogy a személyi jövedelemadó rendszerének átalakításából származó elkölthető jövedelemtöbblet nem mutatkozik meg a fogyasztásban. A KSH által publikált áprilisi, év/év alapon 1,3 százalékos volumencsökkenés anullálja a kormány azon elképzeléseit is, hogy a kiskereskedelmi cégek által fizetett különadót a vállalkozásoknál kompenzálja a forgalom erősödése.
Alapvetően nem meglepő a trend: az elemzők már jó előre jelezték, hogy az adóátalakítások nyertesei nem fogyasztásra, hanem megtakarításra használják majd a többletüket. Az április gyenge adata azonban így is meglepő volt, hiszen idén áprilisban volt húsvét, ami általában felfelé nyomja a növekedés ütemét. Ám most az előző hónaphoz képest 0,4 százalékos visszaesést mutat a kiigazított költekezési adat. Még az élelmiszer-eladások is csak 0,4 százalékkal nőttek, amit a kiigazításra azért nem lehet fogni, mert tavaly is a negyedik hónapra esett a húsvét. Az okozhat némi torzítást, hogy tavaly a húsvéti forgalom egy része márciusra tolódott, mert akkor a hónap elején volt a rendszerint nagy bevásárlásokkal járó ünnep, de idén is széthúzta a kereskedelem az e köré épített marketinget. Minél mélyebben mennek bele az elemzők az adatok kommentelésébe, annál inkább kiderül, hogy a kiskereskedelem továbbra is a padlón van. Négy hónap alatt sem tudott talpra állni, vagyis a kormány fogyasztásösztönző tervei szertefoszlani látszanak.
Áprilisban az iparcikkeket értékesítő kereskedők bukták a legnagyobbat. Kevesebb gyógyszer, kevesebb bútor és háztartási cikk, illetve elektronikai termék fogyott, a volumen 9 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. Némi optimizmusra csak az ad okot, hogy van még működő kiskereskedelmi szegmens − ilyen például az illatszer-forgalmazás, a könyvértékesítés vagy a csomagküldés.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) optimistább, a szervezet a puszta számokat figyelembe véve (kiigazítás és naptárhatás nélkül számolva) úgy értékeli, hogy az élelmiszer-forgalom 3 százalékkal nőtt, míg az iparcikk forgalmazásában érdekelt szereplők átlag 4 százalék volumencsökkenést szenvedtek el. A legdurvábban a tartós fogyasztási cikkek eladása csökkent, ott 10 százalékos volt a visszaesés. Az OKSZ szerint a kiskereskedelem frekventált területein a magas infláció fogja vissza a fogyasztási kedvet, másutt a megnövekedett hitel-törlesztőrészletek okoznak problémát.
Az elmúlt hónapokban a fogyasztói bizalom jelentősen mérséklődött, ami részben a munkaerőpiac lassabb javulásának, részben a várható kormányzati intézkedéseknek, részben pedig a svájci frank erősödésének tudható be − fejtette ki az MTI-Ecónak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése hozhat némi élénkülést augusztustól, emellett az év vége felé a javuló foglalkoztatás és bázishatások is segíthetik a fogyasztás lassú magára találását, a növekedés azonban várhatóan gyenge marad. A fogyasztás ugyanakkor elmarad a várakozásoktól, ami erősödő kockázatot jelent a gazdasági növekedésre − vélekedik a szakértő. Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője szerint is negatív meglepetés az áprilisi adat, ők éves összevetésben 0,2 százalékos bővülést vártak a forgalomban. A Takarékbank elemzőjéhez hasonlóan ő is úgy vélekedett, hogy az szja-csökkentésnek nem volt érdemi hatása a fogyasztásra.
| Április | Első négy hónap | |
| Élelmiszer összesen | 100,4 | 100 |
| Nem élelmiszer összesen | 97,3 | 99,3 |
| Iparcikk jellegű vegyes | 91,0 | 88,4 |
| Könyv, újság, papíráru | 105,1 | 105,1 |
| Gyógyszer, gyógyászati termék | 94,9 | 100,5 |
| Illatszer | 105,3 | 107,8 |
| Forrás KSH |
