A balti államok, illetve Kelet-Közép-Európából Lengyelország, Szlovákia és Csehország is megelőzi Magyarországot az ezer főre vetített kereskedelmi terület nagyságával. Ez most nálunk 119 négyzetméter, míg például Norvégiában 686 négyzetméter. Az európai átlag valamivel 200 négyzetméter fölött van.
Ehhez képest a Fidesz blokkolni szeretné a kereskedelmi egységek építését, egy korábbi LMP-s javaslat újragondolásával. Az ellenzéki párt még tavasszal adott be − a kereskedelmi törvényt módosító − javaslatot, amely a 100 ezer főnél nagyobb városokban a 800 négyzetméter feletti, a 100 ezer főnél kisebb városokban a 400 négyzetméter feletti kereskedelmi központok építését tiltaná meg. Az indoklás szerint ezzel elkerülhető a környezetszennyezés, helyzetbe hoznák a települések belvárosi kiskereskedelmét, ráadásul a jelenlegi gazdasági környezetben telített a kiskereskedelmi piac.
Az LMP-s javaslat a kereskedelmi központok építését tiltaná, ezt a sajtó azonnal plázaépítési stopnak titulálta, pedig valójában jóval a plázák jellemző alapterülete alatt húzná meg a határt. Annál több szupermarket nyílik viszont ebben a kategóriában, jellemzően külföldi üzletláncok jóvoltából, vagyis a javaslat egyértelműen a Spar, az Aldi, a Lidl és a Tesco terjeszkedése ellen szól. (Mind a négy kereskedelmi lánc elsősorban a hasonló méretű egységek fejlesztésében érdekelt.)
Ám a törvényjavaslat meglehetősen szerencsétlenül a nagyobb ingatlanberuházásokat is érinti. Úgy fogalmaz, hogy nem adható ki építési engedély ennél nagyobb kereskedelmi központokra. Ezt lehet úgy is értelmezni, hogy egy iroda-, vagy lakóingatlan-beruházás keretében épülő 1000-1500 négyzetméteres kereskedelmi felület kialakítása már központnak számít. Ezzel megkérdőjeleződik az amúgy nem kereskedelmi beruházás megtérülése, kockázatosabbá válik a kivitelezés, illetve a banki finanszírozást drágítja, vagy egész egyszerűen ellehetetleníti. Ezzel alapesetben a kereskedelmi ingatlanfejlesztések állhatnak le (vagyis az a szegmens, amely a padlón lévő építőiparon belül még úgy-ahogy működik), rosszabb esetben a nem kifejezetten kereskedelmi célú fejlesztések is veszélybe kerülnek.
Ezzel a látszólag ártatlan módosító javaslat komoly károkat okozhat a gazdaságban és újfent visszafogja a beruházásokat, illetve az új munkahelyek létesítését. Ráadásul az LMP tavasszal úgy nyújtotta be a javaslatot, hogy ezt csak moratórium jelleggel kívánja elfogadtatni, vagyis amint újra beindul a kereskedelem, érdemes lenne feloldani a tilalmat. Ezt az év végére datálta. Mivel azonban a parlament tavasszal nem foglalkozott a javaslattal, a moratórium okafogyottá válik, hiszen ha a módosítóból lesz is valami, az legfeljebb az őszi ülésszak alatt várható és kérdés, hogy mikor lépne életbe az új szabály. Ha a Fidesz is moratóriumban gondolkodik és viszonylag szűk időszakban (egy év), ugyancsak kérdéses, hogy miért lenne értelme ezzel megzavarni a piacot.
A kereskedelmi szövetségtől sem áll távol támogatni a városok belső részein működő kis kereskedőket és a belvárosok kereskedelmének fellendítését, ám az úgynevezett belső szlömösödés nem új keletű, a beruházások visszafogásával (önmagában) nem lehet visszafordítani a folyamatot. A piaci elemzők szerint a városoknak el kellene végre készíteniük a kereskedelmi politikájukat és tudatosabban kellene tervezniük a környékre, vagy a belvárosokba igyekvő nemzetközi, vagy magyar üzletláncok megjelenését.
Az iparkamarai törvénytervezet egyik passzusa lényegében erre ösztönzi a városokat, ám a jogszabály nem az önkormányzatok jogkörét növelné, hanem a helyi ipartestületekét, ami sokak szerint nem korrekt. A törvénytervezet a helyi iparkamarák hatáskörébe adná a kereskedelmi fejlesztések engedélyezési jogát (hatástanulmány készítése után), ezzel kivenné a tervezés lehetőségét a helyhatóságok kezéből. Ráadásul a helyi iparkamarák vezetésében számtalan magyar kereskedelmi lánc képviselője ül, akik ellenérdekeltek a nemzetközi láncok terjeszkedésében. Vagyis már ebben a tervezetben is féket iktattak a multik térnyerésének útjába, többek között ezért áll a kereskedelmi szakma értetlenül a LMP-s javaslat Fidesz általi felkarolása előtt.
