Alapvetően pesszimistábban ítéli meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a magyar gazdaság helyzetét a tegnap publikált előrejelzésében, mint a legutóbbi elemzésében, de a stáb továbbra is fenntartja álláspontját: a háromszázalékos inflációs cél elérhető, ha huzamosabb ideig fennmarad a jelenlegi, hatszázalékos alapkamat. Utóbbi állítás maradt gyakorlatilag egyedül változatlan, márciushoz képest több helyen módosította előrejelzését az MNB.
A prognózis legfőbb újítása, hogy immár részletezi a Széll Kálmán terv várható gazdasági hatásait. Alapvetően hosszú távon jónak értékeli a jegybank az intézkedéseket, de ez rövid távon visszaveti a belső keresletet. A munkaerőpiacon a legfontosabb hatása a rokkantnyugdíjasok visszavezetésének lehet. A kormány 200-220 ezer főt vár vissza, ám 40 százalékuk − a nyolc általánost vagy annál kevesebbet végzettek − feltehetően csak az állami programok keretein belül tud majd elhelyezkedni.
A jegybank szerint a visszafogott kereslet mellett másfél-két év alatt a 200 ezer főből 130 ezer jelenhet meg fokozatosan a munkaerőpiacon, aminek hatására az aktivitási ráta fokozatosan emelkedhet. A foglalkoztatottsági ráta hasonlóan nőhet, itt a javuló növekedési kilátások és az állami programok segíthetnek. A munkanélküliség azonban magas szinten, 10 százalék felett maradhat. A bérek alakulását illetően sem nevezhető optimistának az MNB, a reálbérek a termelékenység alatti mértékben nőhetnek.
A lakossági jövedelem növekedését komoly mértékben lassíthatja a Széll Kálmán terv, ráadásul a háztartások óvatos viselkedése is fennmaradhat, ami szintén negatívan hat a keresletre. A megtakarítási ráta ugyanakkor tartósan magas maradhat − ezt tovább segíti a reálhozamok kifizetése is. Mindezek alapján az MNB 3-3 tized százalékponttal levágta a 2011-es és 2012-es GDP-re adott előrejelzését. A fő felelős a lakossági kereslet lassabb bővülése, ami idén a vártnál rosszabb beruházási helyzettel társulhat. Ezt azonban némileg korrigálja a nettó exportra adott magasabb előrejelzés. Ugyan az MNB úgy számol, hogy lassul a nemzetközi konjunktúra − sőt a válság előttihez képest alacsonyabb mértékű lehet a bővülés −, ám ezt ellensúlyozhatja az új kapacitások megjelenése (főleg az autóiparban), aminek nyomán nőhet Magyarország exportrészesedése.
Az inflációt illetően a költségsokkok hatása enyhül: az olaj ára vélhetően alacsonyabb lesz a korábban vártnál, az új mezőgazdasági terméseredmények hatására pedig a nyers élelmiszerek drágulása is enyhülhet. Ezt a dezinflációs pályát ugyanakkor ellensúlyozza a szabályozott áraknál − főleg a földgáznál − feltételezett drágulás. Ezért amíg az idei inflációt illetően egy tized százalékpontot javított a jegybank, a 2012-es fogyasztói árindexen két tizedet rontott.
Az államháztartással kapcsolatban idén az MNB is komoly többletet vár a magán-nyugdíjpénztári vagyon miatt, de közben az alapfolyamatok romlanak a GDP 2,5 százalékára rúgó lazítás, adókiengedés miatt. Jövőre viszont javul az áht pozíciója, ráadásul a gazdaság gyenge ciklikus helyzetét kiszűrve a strukturális pozíció 2 százaléknál is kisebb hiányt mutathat, a fő számként értelmezett ESA-deficit 3,2 százalékra rúghat. Ha a kormány a stabilitási tartalékot zárolja és a Széll Kálmán terv intézkedéseit tartósan és minden elemében végrehajtja, akkor elérhető a kabinet 2,5 százalékos hiánycélja − véli a jegybank.
| 2011 | 2012 | |
| Infláció | 3,9 | 3,6 |
| Háztartások fogyasztása | 1,4 | 1,7 |
| Állóeszköz-felhalmozás | −0,1 | 3,7 |
| Export | 12,3 | 9,9 |
| GDP | 2,6 | 2,7 |
| Folyó fizetési mérleg* | 1,9 | 3,2 |
| Áht-egyenleg* | 2,4 | −3,2 |
| Nemzetgazdasági bruttó kereset | 2,5 | 1,6 |
| Nemzetgazdasági foglalkoztatottság | 0,6 | 1,9 |
*a GDP százalékában
Forrás: MNB
