Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Míg tavaly a csapadékkal, az ár- és belvizekkel küzdöttek a magyarországi zöldség- és gyümölcstermelők, idén a fagyokkal, majd a szárazsággal kell megbirkózniuk. Számos olyan térsége van az országnak, ahol az elmúlt hetekben csupán pár milliméter eső esett, illetve jéggel együtt jött az áldás, ami több kárt okozott, mint a szárazság. Néhány lapunk által megkérdezett termelő szerint hiába nőnek a felvásárlási árak, nem lesz mit eladni, több olyan kistérség is van, ahol május elejétől mostanáig szinte a teljes termés megsemmisült. Öntözni kellene, csakhogy − néhány ritka kivételtől eltekintve − nincs miből, hiszen az ágazat jövedelemtermelő képessége drasztikusan csökkent. Arra is van példa, hogy a tavalyi, rendkívül csapadékos időjárás hatására − látván a finanszírozási korlátokat is − leálltak az öntözőrendszer kiépítésével. Sokan várnak a beígért pályázati pénzekre, de vannak olyan gazdaságok is − például a Sajó, a Tisza vagy a Rába mentén −, amelyek a tavaly megtelt árvízi tározók vizét szeretnék hasznosítani. Évtizedek óta nem volt példa arra, hogy ilyen rövid idő alatt ennyi természeti csapással kelljen megküzdeniük a termelőknek − mondta lapunknak Mádé László, három Makó környéki kistérség mezőgazdasági ügyekben illetékes munkatársa. A tavalyi esőzések miatt több növény, például a hagyma esetében a szaporítóanyag mennyiségével és minőségével is gond volt, ami alapvetően meghatározza az idei terméskilátásokat. Számos gazda tavasszal még a belvízzel küzdött, ma viszont a szárazság okoz egyre nagyobb gondokat − végül is most azok kerültek jobb helyzetbe, akiknek a területéről nem sikerült elvezetni a belvizet és a talaj nem száradt ki teljesen. Van, ahol az elmúlt napokban jelentős mennyiségű eső hullott, de olyan viharral érkezett, ami tönkretette a fóliasátrakat. A károkat még alig lehet felmérni, de az biztos, hogy a termelők zöme nincs abban a helyzetben, hogy például üvegházakkal vagy hatékony öntözőrendszerekkel mérsékelje az időjárási szélsőségek hatásait.
Miután a somogyi málnaültetvények zöme megúszta a májusi fagyokat, sokáig ígéretesnek tűnt az idei termés, de az elmúlt hetek szárazsága szertefoszlatta a reményeket. Ahol nem tudtak rendszeresen öntözni, ott a jó áron eladható, \"gurulós\" málna hozama a harmadára, sőt néhol felére csökkent − mondta el Jakab Csaba segesdi gazdálkodó és felvásárló. Az elmúlt napok viharai pedig ott is nagy károkat okoztak, ahol eddig nem volt baj, így a felvásárlók egymásra ígérve vadásszák a megfelelő minőségű és mennyiségű termést.
Az ország egyik legnagyobb, mintegy 50 hektáros meggyültetvényével rendelkező pókaszepetki Zalagrár Kft.-nél lajtos kocsikkal hordják a vizet a fákhoz, miután az érési időszakban a térségben csak 4-5 milliméter eső esett. Virágzáskor a hideg okozott károkat az ültetvényben − számolt be Pintér Sándor ügyvezető igazgató −, de egy eddig ismeretlen betegség is tizedeli a meggyfákat (nemcsak Zalában). A szakember szerint idén egész Európában a tavalyinál is kisebb lesz a meggytermés, ami már az emelkedő árakban is megmutatkozik. Ez számukra sovány vigasz, hiszen míg 2010-ben mintegy 550 tonnát szüreteltek és szállítottak Németországba, idén legfeljebb 350 tonnás meggytermés várható.
A tavalyi rábai árvíz nagy károkat okozott a térség termelőinek, de most akár hasznot is húzhatnak belőle. Sárvár közelében zöldség- és gyümölcstermelők fogtak össze, hogy az elöntött területen megmaradt vízből később is öntözni tudjanak. Kovács Imre, a helyi gazdakör elnöke lapunknak elmondta: egy több mint 30 millió forintos programba kezdtek, a rendszert központi támogatással szeretnék megvalósítani. Egyelőre azonban nemcsak a szükséges engedélyek beszerzése okoz gondot, hanem az is, hogy az elmúlt két évben minden érintett gazdálkodó pénzügyi helyzete romlott, olyan is akad, aki már árulja a földjét.
