Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A korábbi évek 15-17 százalékos éves szintű növekedése után tavaly átlagosan mintegy 10-12 százalékkal csökkent a falusi vendéglátók forgalma 2009-hez képest. Az ország egyes térségei között ugyan jelentősek az eltérések, de a legtöbb helyen idén további visszaeséssel számolnak. A vendégszám legnagyobb mértékben Észak-Magyarországon, illetve az Észak-Alföldön csökkent, de a dél-dunántúli szállásadók is tíz százalék feletti visszaesésről számoltak be. A gazdasági és pénzügyi válság mellett az ágazat helyzetét az is rontotta, hogy 2010 januárjától megszüntették a magánszemélyként szállást adók személyijövedelemadó-kedvezményét. A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (Fatosz) adatai szerint a változás az ágazat mintegy 800 szereplőjének 90 százalékát kedvezőtlenül érintette (a falusi turizmussal foglalkozók 2009 végéig évi 800 ezer forintos árbevételig, illetve 400 ezer forint értékű vendégasztal-szolgáltatásig adómentességet élveztek). A rendelet ráadásul a vendéglátás lehetőségeit, illetve a pályázati forrásokból történő fejlesztéseket az adott település lélekszáma és a térség népsűrűsége szerint is korlátozta.
Az ágazattól éppen akkor vontak el forrásokat, amikor arra a vendégszám csökkenése és az egyre színvonalasabb szolgáltatások iránti igény növekedése miatt minden korábbinál nagyobb szükség lett volna − véli Kollmann Zoltán, aki a Somló-hegy lábánál működtet fogadót, illetve a helyi turisztikai egyesületben is elnökségi tag.
A falusi vendéglátóknak − elsősorban a Balaton térségében és a nyugati határszélen − egyre nagyobb külföldi, döntően német és osztrák konkurenciával is versenyezniük kell. A Napi Gazdaság kérdésére egy őrségi vállalkozó például arról számolt be, hogy korábbi vendégeinek jelentős részét már a közeli német tulajdonú portán fogadják. Pontos adatok ugyan nem állnak rendelkezésre, a lapunk által megkérdezett szakemberek szerint azonban az intézkedések és a forgalomcsökkenés miatt az elmúlt időszakban a falusi vendéglátók 20-25 százaléka hagyott fel a tevékenységgel, illetve lépett át a szürke- és a feketegazdaságba. Önkormányzati források szerint az is tény, hogy a munkanélküliség emelkedése miatt − legalábbis papíron − egyre többen próbálkoznak a vendéglátással. A színvonalas szolgáltatások megteremtésére azonban az esetek jelentős részében sem hitel, sem megfelelő pályázati forrás nem áll rendelkezésre. A Fatosz zalai és Vas megyei szövetsége ugyanakkor pozitív változásokat vár a szálláshelyek minősítésére és egyedi besorolására júliusban bevezetendő védjegyrendszertől.
