Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A rendszerváltás óta nem fordult elő az, ami 2009 második felében, amikor fél év alatt tízezer egységgel kevesebbet mutatott a kiskereskedelmi üzletek számának szaldója. A KSH a napokban tette közzé a 2009-es második félév kimutatását (az adatok jellemzően másfél éves csúszással kerülnek napvilágra, a trendet azonban ez is jól mutatja). A számok szerint 2009. június 30-án még 145,5 ezer élelmiszer- és iparcikküzlet működött, az év végére azonban ez a szám 134,8 ezere apadt.
Az, hogy évente hasonló nagyságrendben tűnnek el kereskedők, egyáltalán nem ritka. Ugyanakkor rendszerint hasonló mennyiség (egy-két ezerrel kevesebb) nyílik, így évek óta lassú lemorzsolódás mutatkozott a kiskereskedelmi egységek számában. Az iparcikküzletek tömeges eltűnése (több mint 8 ezerrel kevesebb volt az év végén belőlük, mint félévkor) megfektette a mutatót. Az adatsorból kiderül, hogy boltszámnövekedés lényegében csak egy-egy kiskereskedelmi szegmensben mutatkozott, így például a vegyes iparcikk területén.
Az üzletek számának csökkenése nem meglepő, 2009 második fele katasztrofális volt a fogyasztás szempontjából. A háztartások költésein ekkor kezdett el érződni a válság hatása. Aki tudott, menekült a kiskereskedelmi piacról, illetve a 2006 óta tartó ágazati mélyrepülés 2009 második felében azokat is üzleteik feladására kényszerítette, akiknek boltjuk adta az utolsó bevételi forrást.
Elgondolkodtató, hogy ezek az adatok még csak 2009 második feléről szólnak. A kiskereskedelem számára 2010 sokkal rosszabb volt, a boltbezárási trend az elemzők szerint a következő féléves adatban gyorsulni fog. A konzervatívabb elemzők úgy vélik, a gazdasági környezet kifejezetten használ a piac tisztulásának, amely folyamatnak 8-10 éve el kellett volna indulnia. A kiskereskedelemben ugyanis túl sok volt a kényszervállalkozásnak számító garázsbolt vagy panelházak lépcsőházaiban működő vegyeskereskedés. Ezek rendszerint a szürkezónában mozogtak és együttesen számolva erős forgalmat szívtak el a legálisan működő közepes boltoktól. Mások szerint viszont a magyar kiskereskedelem szerkezete a kényszervállalkozásokkal együtt sem volt egészségtelen, a piacon (főleg az élelmiszer-kereskedelem egyes területein) egyre növekvő feketézés pedig a kényszervállalkozások eltűnésével sem szűnik meg.
