Részben a magas bázis miatt lassult az egy évvel korábbihoz képest a magyar ipar növekedése, bár az előzetesen közölthöz képest jobb a helyzet. Kedvezőtlen hír ugyanakkor a híradástechnikai export és az új rendelések állományának csökkenése. A KSH adatai szerint az ipari termelés volumene 2011 áprilisában 7,1, munkanaphatástól megtisztítva 9,7 százalékkal nőtt (az előzetes közlés 6,9 és 9,5 százalékról szólt, márciusban mindkét érték 9,2 százalék volt). Az ipari export 2011 első négy hónapjában 14,7, áprilisban csupán 7,6 százalékkal nőtt 2010-hez viszonyítva. A két fő alágazata közül áprilisban a járműgyártás kivitele 8,1 százalékkal nőtt, míg a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása 3,9 százalékos mínuszban volt (itt legutóbb 2009 novemberében mért exportcsökkenést a KSH). Az ipar belföldi értékesítése január−áprilisban 4,7, áprilisban 3,4 százalékkal csökkent 2010 azonos időszakához képest.
Pár hónapos késleltetéssel ugyan, de a globális lassulás átragadt a magyar ipar teljesítményére − véli Samu János, a Concorde elemzője. E lassulás nem meglepő, kifutott az összes amerikai és európai élénkítő program. Az elektronikai cikkeknél tapasztalt visszaesésnél úgy látja: e szegmensen belül globálisan az okos telefonok húzzák a termelést, Magyarországon pedig olyan cégek vannak jelen, melyek a globális felfutásból nem tudják kivenni a részüket. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője ugyanakkor optimista: a Magyarország szempontjából lényeges német autóipar hónapról hónapra rekordokat dönt. Ősztől újra felpöröghet az ipar, jövőre pedig visszatérhetnek a két számjegyű indexek, hála a Mercedes beruházásának és rengeteg, kisebb kapacitásbővítésnek.
