Sok a bizonytalanság a magyar gazdaság körül

Az előzetes becslésnél egy hajszálnyival jobb lett az első negyedéves magyar GDP-adat: a gazdaság év/év alapon 2,5 százalékkal bővült a korábban becsült 2,4 százalékkal szemben − a naptári hatás kiszűrésével számított adat pedig 2,4 százalék lett a korábbi 2,3 százalék után −, míg negyedéves összevetésben a KSH nem változtatott a 0,7 százalékos növekedési ütemen a tegnap publikált jelentésben. Utoljára 2006 utolsó negyedévében produkált ilyen magas dinamikát a magyar gazdaság − a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében ki is emeli az adat kapcsán, hogy a pozitív trendfordulók megindulása alapján a konvergenciaprogramban felvázolt növekedési pálya, vagyis a 2011-re megcélzott 3,1 százalékos bővülés reálisnak tűnik.

Ez egyelőre még nem látszik, mivel továbbra is csak az ipar, illetve a felhasználás oldaláról a külkereskedelem támogatja a GDP-t - a beruházások, a háztartások fogyasztása, valamint az építőipar és a szolgáltatások most is mínuszban vannak. Ezek a komponensek így nem is okoztak meglepetést, ami egyedül meglepő lehetett, az a mezőgazdasági teljesítmény bővülése − bár itt hozzá kell tenni, hogy az első negyedévben az agrárium súlya csekély. Már az is jó hírnek számít, hogy a beruházások csak 1,6 százalékkal csökkentek (tavaly ilyenkor még bő 5 százalékos volt a mínusz), és az is örvendetes, hogy a készletleépítések folyamata is megállt − vélekedett Németh Dávid, az ING elemzője. A tegnapi adattal Magyarország visszatért az uniós, ezen belül is a régiós növekedési pályára − fogalmaz a szakértő.

Az utóbbi időben egyre több aggály övezi a nemzetközi konjunktúra alakulását, ami Magyarországot is érzékenyen érintheti. Ennek egyik előjele lehet a szintén tegnap közzétett áprilisi külkereskedelmi statisztika: a KSH adatai szerint 479 millió eurót tett ki a külkereskedelem többlete a márciusi 840 millió eurós történelmi rekord után, és az export-, illetve importdinamika is lelassult 13, illetve 14 százalékra. Azt ugyan még felelőtlenség lenne kijelenteni, hogy a magyar külkereskedelemben is látszik már a lefékeződés − a havi többletek továbbra is 400 millió euró felettiek maradhatnak −, ám elemzők véleménye alapján a csúcsot márciusban érte el a magyar külkereskedelem.

A nemzetközi környezet változásai miatt is fontos lenne, hogy a belső fogyasztás átvegye a növekedés motorjának szerepét. Arra azonban, hogy pozitív előjel kerüljön a fogyasztás indexe elé, a harmadik−negyedik negyedévig várni kell. A K&H Alapkezelő szerint ugyanakkor nincs ok aggodalomra. A külkeradat ellenére pozitívak az exportkilátások: Nyugat-Európa gazdasága ugyan lassuló ütemben, de folyamatosan növekszik, az autóipari beruházások pedig idén és jövőre már egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá a kivitelhez.

Az NGM az optimisták pártján áll a jövőt illetően: az szja-változtatások hatása a következő negyedévekben pozitív tartományba fordítja majd a fogyasztást, a fordulat jelei már látszanak − áll a közleményben. Samu János, a Concorde elemzője ugyanakkor ezzel nem ért egyet: a kiskereskedelmi és megtakarítási statisztikák tanúsága szerint az adókiengedés − ami jelentős, a GDP 2 százalékára rúgó könnyítés − a fogyasztásban nem látszik. A tehetősebbeknél megjelenő többletforrásokból inkább megtakarításokat képeznek, amit táplálhat a bizonytalanság és az óvatosság − véli a szakértő. A szakértő ezért, valamint a külső konjunktúra lassulása miatt négytized százalékponttal, 2,7 százalékra vágta le idei prognózisát. A többi elemző nagy része is hasonló vagy enyhén jobb idei növekedési adatot vár. A további negyedévekben a bázishatások, az egyre nagyobb feldolgozóipari kapacitások és az év második felétől élénkülő belső kereslet hatására gyorsulhat a GDP-növekedés üteme − állítja Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Utóbbin segíthet majd a magán-nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése is a harmadik negyedévben − persze abban az esetben, ha ebből nem további megtakarítást képeznek a háztartások.