Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ha egyes törvényjavaslatok − mint például a kiskereskedelemben a vasárnapi szünnap szabályozása − öngólnak számítottak, ez esetben a plázastopnak kikiáltott szabályozó harakirinek tűnik. A kereskedelmi törvény egy-egy passzusát változtatná meg a szabály úgy, hogy megtiltaná a 400 (a százezer főnél kisebb városokban), illetve a 800 négyzetméternél nagyobb (a százezer fő feletti városokban) \"kereskedelmi egység vagy bevásárlóközpont\" beruházásra vonatkozó építési engedély kiadását.
Bár a sajtó plázastopnak keresztelte el a tervezetet, valójában a módosítás kifejezetten a szupermarketek építése ellen irányul, ám valóban érintheti a nagyobb bevásárlóközpontokat is. A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége szerint a módosítás a még működő kereskedelmiingatlan-fejlesztési piac lába alól húzná ki a talajt, ezzel teljes egészében ellehetetlenítve az építőipart. Bár moratóriumról van szó, de ha tényleg átmenne a szabályozó a parlamenten, az a bankokat is kitessékelné a piacról. (Kevés olyan építőipari fejlesztés van jelenleg, amely a teljes ingatlanfejlesztésen belül ne számolna 800 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi fellület kialakításával.) A szabályozó miatt kockázatosabbá válhat a megvalósítás, ami miatt a bankok kihátrálnánának a finanszírozásból.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint sem érthető a javaslat. Olyan piacokhoz nyúl, amelyeknél még mutatkozott fejlesztés. (Egy-egy plázaberuházás 1000-1500 munkavállalónak ad lehetőséget, és majdnem ugyanennyien helyezkednek el az épületben mint fenntartók, üzemeltetők vagy eladók.) Vámos lapunknak elmondta, azzal semmi problémája, hogy a szabályozóval szeretnék védeni a lakossági közeget, illetve a közösségi környezetet, de ennek a tervezetnek egyáltalán nincs helye a kereskedelmi törvényben. Azon túlmenően már sokan sokféleképpen próbálkoztak a kiskereskedelmi fejlesztéseknek gátat szabni, kevés sikerrel.
Lassan dűlőre kellene jutni a kamarai törvénytervezettel is, ott ugyanis a kamarák fennhatósága alá helyeznék a (lényegében) a szóban forgó mérettel bíró kereskedelmi egységek építésének lehetőségét. Vagyis a két szabályozó egymásnak ellentmondana.
