Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nagyobb eséllyel lehet a lottón nyerni, mint gyümölcstermelésből megélni − foglalta össze ágazata helyzetét lapunknak egy kunszentmiklósi termelő. Tavaly a rengeteg csapadék és a hatalmas viharok okoztak milliárdos pusztítást a gyümölcsösökben, idén pedig a virágzáskor érkező május eleji fagyok tizedelték meg a termést. A legnagyobb, összességében milliárdos károk a szabolcsi alma-, a somogyi eper-, valamint a zalai cseresznye- és dióültetvényekben keletkeztek, de az ország számos pontján megsínylették az időjárást a körte-, a kajszi-, illetve az őszibarackfák is. Több térségben szinte a teljes termés odalett. Növelte a gondokat az elmúlt napok csapadékos időjárása: volt, ahol a jégeső adta meg a kegyelemdöfést, de sok helyen kell megküzdeni az egyre nagyobb méreteket öltő gombabetegségekkel is.
Ilyen körülmények között nem csoda, hogy az árak emelkednek, különösen hogy a külföldi, elsősorban osztrák és német felvásárlók is szemezgetnek a magyar termésből. A gazdák szerint azonban e tekintetben is ellentmondásos a helyzet. Egyrészt a belföldi kereslet további csökkenése visszafogja az árakat, másrészt az időjárás miatt szinte teljesen kiszámíthatatlan, hogy mikor, miből, mennyi érik − ezért az egyik nap az egekbe szöknek az árak, a másik nap pedig zuhannak. A Bodrogközben és Csereháton mintegy 2500 hektárnyi területen szinte a teljes termés megsemmisült − mondta el lapunknak Csiszár Ferenc, a három, talán legnagyobb fagykárt szenvedett borsodi kistérség mezőgazdasági ügyekben illetékes munkatársa −, bár van, ahol füstöléssel vagy fagyvédő permetezéssel sikeresen védekeztek a mínuszok ellen. A legnagyobb baj az, hogy a gazdák zömének teljesen kimerültek a tartalékai, hiszen sokuk tavaly is hatalmas károkat szenvedett, így a védekezésre sincs pénzük.
A híres Bács-Kiskun megyei barackosok eddig talán kevésbé sínylették meg az idei időjárást, de például Kiskunfélegyháza és Kecskemét környékén nagy károkat szenvedett a szilva, az alma, a meggy és a szőlő. A kunszentmiklósi Tálai Zoltán mintegy 3 hektáros területének 80 százalékán például szinte teljesen megsemmisült a termés, néhány száz méterrel arrébb viszont alig vannak károk.
A termésért sok helyütt versengenek a külföldi felvásárlók is, ám ha gyengébb lesz a minőség, nem biztos, hogy visszajönnek. A somogyi termelők ezekben a napokban szembesülnek azzal, hogy nemcsak az eper-, hanem a málna- és a ribiszkeültetvényekben is jelentős károk keletkeztek május elején, most viszont a párás időben rohad a még be sem érett termés. A szélsőséges időjárás miatt nemcsak a mennyiséggel, hanem a minőséggel is gond van − erősítette meg Mohos Péter kadarkúti felvásárló. A térség számos termelője képtelen eleget tenni szerződéses kötelezettségeinek, pedig idén már Németországba is jelentősebb tételt lehetne szállítani, elfogadható áron. Évek óta azért nem tudunk érdemben betörni a külföldi piacokra − tette hozzá Mohos −, mert nem tudunk stabilan megfelelő minőségű és mennyiségű kontingenst produkálni.
A zalai gyümölcsösöket több mint 600 milliós fagykár érte, a legnagyobb terméskiesés Nagykanizsa és Zalakaros fagyzugos részein várható; nemcsak az alma és cseresznye érezte meg a mínuszokat, hanem a dió is. Az ország egyik legnagyobb, döntően exportra termelő gazdaságában, a pókaszepetki Zalagrár Kft.-nél speciális öntözéses technológiával tudták megmenteni az alma- és a körteültetvényeket − tájékoztatta lapunkat Pintér Sándorné, a társaság munkatársa −, ami számottevően növeli majd az idei termelési költségeket. Még mindig nem könnyű megbecsülni, hogy a mintegy 50 hektáros meggyültetvényen milyen termés várható, hiszen az időjárás óránként újabb meglepetéseket produkál. A Zalagrár évente mintegy 500-600 tonnányi meggyet szállít németországi feldolgozóüzemekbe, de csak akkor tudnak megfelelő, kilónként legalább 120-130 forintos árat elérni, ha a gyümölccsel pontosan a déli országokból érkezők után, de még a lengyel meggy előtt jutnak el a német piacra.
