Két nagy táborra szakadtak a médiacégek: az egyik csoport magához tért a válság után, a másik azonban továbbra sem talált megoldást az elmúlt évek csapásaira. Lapunk tetszőlegesen kiválasztott print kiadók és rádiók tavalyi és 2009-es eredményeit vetette össze. Egyes kiadványok − a Népszabadság és a Figyelő − eredményei helyett a kiadóé szerepel. A napilap még nem nyújtott be 2010-ről mérleget − 2009-ben több mint egymilliárd forint mérleg szerinti veszteséget produkált −, a Figyelő eredménye pedig csak a Sanoma mérlegében szerepel.
A médiavállalkozásokat a válság több szempontból is érzékenyen érintette. Amellett, hogy a print lapok olvasottsága folyamatosan csökken, a korábbi hirdetők is elpárologtak. A vállalatok eleve a marketingbüdzsé kurtításával reagáltak a recesszióra, ráadásképpen azonban a fő hirdetőket, bankokat, energetikai cégeket, gyógyszergyárakat, távközlési vállalatokat különadókkal is sújtotta az állam.
Tavaly azonban már mutatkoztak jelek arra, hogy a legrosszabbon már túl van a szektor. Két kiadó tudta növelni árbevételét: a Heti Válasz 15 százalékkal, a Ringier pedig nyolc százalékkal. Az Advenio ebből a szempontból nem mérvadó, hiszen a 2009-es 90 millió forint árbevétel nem vehető alapul az összehasonlításban. A Világgazdaságot kiadó Zöld Újság Zrt., a Magyar Nemzet visszaesést szenvedett el, ez azonban nem volt aggasztó, osztalékot is tudtak fizetni.
A Sanoma is az \"elitbe\" tartozik, kétmilliárd forintos mérleg szerinti veszteségét az okozta, hogy a kiadó rendkívüli ráfordításként hárommilliárd forint eszközátadást könyvelt el. A Sanomával együtt a vizsgált kilenc print kiadó közül öt talált megoldást a válságra, a fennmaradó négy azonban jelentős mínuszokat termelt.
A legtöbbet a Magyar Hírlap: tavaly naponta egymillió forint veszteséget \"gyártott\" Széles Gábornak a napilap, két év alatt pedig több mint 830 millió forint mínuszt ért el. A gazdálkodásban nem tapasztalható stratégiai váltás. Szintén hatalmasat hasalt a HVG, amely két év alatt 383 millió forint veszteséget termelt. A Népszava lényegében megtartotta olvasóit, előfizetői árbevétele 496 millióról 460-ra esett, a jelentős mínuszt a hirdetések elmaradása okozta, 670-ről 409 millióra esett a bevétel. A Napi Gazdaság esetében a 12 százalékos mínuszt nem kompenzálta a költségcsökkentés. Erősen kérdéses, mikor fordulhat meg a mínuszos lapok szekere. Ehhez a nagy kiadók vagy a lelkes vállalkozó tulajdonosok befektetése, stratégiaváltása és legfőképp türelme kell.
Még rosszabb a rádiók helyzete. A vizsgált hét adó közül mindössze kettő mutatott ki pozitív eredményt, egy pedig, a radioCafé május 17-én elnémult. A Class FM első éve jól sikerült, esetükben a későbbi esztendők adnak választ arra, hogy ez fenntartható-e. A másik pluszos a Jazzy − a fenntarthatóság itt is kérdéses, hisz a félmilliós eredményre építeni nem nagyon lehet.
A Klubrádió kétszázmillió forint bevételcsökkenés mellett több mint százmillió forint hitelt halmozott fel, mínusz 238 millióra hozva az évet, az InfoRadio pedig két év alatt termelt majd százmillió forint veszteséget − jóllehet tavaly megfelezte a 2009-es mínuszt. A legnagyobb mélyrepülést a Gazdasági Rádió produkálta tavaly: bevételei drasztikusan, több mint 40 százalékkal estek, a végeredmény pedig a nullszaldót követően 260 millió forint mínusz lett. A Klubrádió a hallgatóinál keres forrást, kérdés, mit tervez a Műsor-Hang Nyrt., a Gazdasági Rádió tulajdonosa.
