A 2008-as pénzügyi válság az utolsó lökést adta meg Magyarországnak, amit megelőztek a 2000−2008 közötti egymást követő kormányok sorozatos hibái, a 2008-as válság a szakadék szélén találta Magyarországot − mondta Bajnai Gordon volt miniszterelnök az államadósság növekedését vizsgáló parlamenti albizottság ülésén. A politikai bátorság hiányzott.
Bajnai szerint az államadósság növekedésének legnagyobb tétele a közszféra béremelései és a szociális transzferek voltak, ezt követték az autópálya-beruházások. Ez utóbbiak később finanszírozhatóak lettek volna uniós forrásokból, így az nem növelte volna az adósságállományt − ugyanakkor ennek köszönhetően európai színvonalú infrastruktúra épült ki Magyarországon, ami segítette olyan nagy cégek, beruházások letelepítését, mint a Mercedes Kecskeméten. Utólag nézve, ennek ellenére, lehet, hogy nem kellett volna bevállalni az erőltettet autópálya-építési programot − tette hozzá Bajnai.
Magyarország újbóli és újbóli eladósodása rendszereken átívelő probléma, hisz az 1981-es magyar adósságválságra adott válasz volt az akkori IMF-csatlakozás. A magyar politikai elit újra és újra elköveti azt a hibát, hogy elbízza magát, aminek következtében fizetésképtelenség közelébe kerül a magyar állam. Ezt történt 1994−1995-ben, amire válasz volt a Bokros-csomag, illetve ez történt 2008-ban is − mondta Bajnai, aki elhárította a maga felelősségét, mondván, 2009-re tetőzött az adósság.
