Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A korábban felvett IMF-hitelből finanszírozza az állam az orosz Szurgutnyeftyegaz Mol-részvénycsomagjának megvásárlását − mondta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter −, így a tranzakció nincs közvetlen hatással a magyar államadósság mértékére vagy a költségvetési hiány szintjére. A magyar állam a korábban lehívott IMF/EU hitelből mintegy 3,3 milliárd eurót a Magyar Nemzeti Bankban helyezett el betétben. Ebből az állam kifizetheti a teljes vételárat − anélkül, hogy az az adósság növekedésével járna. Az idei költségvetési törvényt ugyanakkor módosítani kell, ugyanis ilyen mértékű kötelezettséget a kormány önmagában nem vállalhat. Parlamenti jóváhagyás esetén az adásvételt 2011. augusztus 31-ig kell lebonyolítania a későbbiekben vevőként kijelölendő többségi állami tulajdonú vállalatnak.
A Mol-pakett megvásárlása − bár költségvetési pénzeket érint − nem növeli az uniós szempontból lényeges ESA-hiányt, ugyanis az elszámolási szabályok szerint nyereséges cég állami felvásárlására vagy tulajdoni hányadának megszerzésére fordított kiadások ezt nem érintik. A magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása miatt az államháztartás idei ESA-egyenlege a GDP plusz 2 százaléka lesz, vagyis ha a hiányt növelné a tranzakció, az még akkor is bőven \"beleférne\" a maastrichti plafonként megszabott 3 százalékos deficitbe.
Más a helyzet a pénzforgalmi hiánnyal, amit a parlament szab meg − azt akár növelhetné is a tranzakció, hiszen a kiadások között megjelenik. Hiánynövelő tétel volt például a Malév kivásárlása − ennek ellenére a parlament módosíthatja úgy a költségvetési szabályokat, hogy az a pénzforgalmi hiányt se növelje.
