Az előzetes terveknek megfelelően a Semmelweis terv átdolgozott, kibővített változatát ma fogadná el a kormány. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke, Éger István ezt katasztrófának tartaná, mivel ebben \"már ígéretek sincsenek\". Tény, hogy az orvosokat érintő intézkedések többségénél nincs pontosan meghatározva, hogy azokat miből is ellentételeznék. Az egyes intézkedéseknél feltüntetett forrásokra − beleértve az úgynevezett alternatív forrásokat is − az előterjesztés szerint négy, az érintett minisztériumok képviselőiből és az adott szakterület szakértőiből álló munkacsoport tesz javaslatot. Szóba jöhet népegészségügyi termékdíj (hamburgeradó) kiszabása, de ápolási biztosítás, sportbiztosítás bevezetése is és számolnak uniós pénzzel is (bár erről még az unióval meg kell egyezni).
Meg nem nevezett forrásból hoznák létre a praxisalapot is, amivel az egészségügyi államtitkár, Szócska Miklós szerint megteremthetik a praxisok kereskedésének gazdasági feltételeit. A folyamatokat − mint a keszthelyi egészségpolitikai fórumon elmondta − a praxisközösség, a csoportpraxis irányába viszik el. Éger azonban úgy véli, ez önmagában nem jelent segítséget. Meg kell teremteni a praxis piacképességét is, amit az biztosítana, ha az orvos valóban el tudná tartaná magát ebből. Igazán kedvező az lenne, ha rendelőfelújításra alakítanának ki pályázati lehetőséget. (A háziorvosok 18 százaléka rendelkezik saját rendelőingatlannal.)
Szócska arról is beszélt, hogy az amortizációs leírási lehetőséget először az alapellátásnál próbálják rendszerszerűen visszavezetni. A Semmelweis-tervben erre beállított. a költségvetésből származó 1,5 milliárd forint − ismerte el az államtitkár − havi 50 ezer forintot jelent annak, aki igénybe veszi. Éger úgy látja, keveseknek jelent ez segítséget. Előbb azt kellene elérni, hogy az orvosok egyáltalán képesek legyenek eszközöket beszerezni − nagyobb vásárlás 20-30 éve volt. Ezek pedig már régen amortizálódtak.
A kormányzat sikernek tartja az úgynevezett indikátor (gyógyszerírás-szűrés-prevencióösztönző) program ki-, pontosabban átalakítását, a szakma azonban közel sem ennyire lelkes. Miközben ugyanis a különböző szakvizsgálatokat kifejezetten bünteti a rendszer, a drága eljárásnak számító képalkotó diagnosztika (CT, MRI) nem rontja a háziorvos teljesítményét.
Mint az már többször is elhangzott, még az idén megkezdik az e-recept kidolgozását. Szócska szerint ennél egyetlen év alatt megtérülne a befektetés. Az e-recept haszna nem csak az lehet, hogy nem kell papírt nyomtatni: az adatok elektronikus kezelése a gyógyszerköltségek kézben tartását, a gyógyszerbiztonságot és a betegek biztonságát is szolgálhatja, kialakítható például olyan adatbázis, amelyben nyilván tudják tartani az együtt nem szedhető gyógyszereket. A rendszer azonnal figyelmeztetheti az orvost az egyidejű gyógyszerszedés problematikájára és azt is kiszűrheti, ha a beteg korábban ugyanarra a bajára már szedte azt a gyógyszert, de az nem hatott. A szintén a tervek között szereplő e-kórlappal összehangolva a gyógyszerérzékenységet is figyelembe tudja venni az orvos.
Szócska szerint egy-két éven belül a háziorvosoknak már egyáltalán nem kell szoftverekkel foglalkozniuk, azokat egységesen és díjtalanul kaphatják majd az államtól. Nagy segítség lehet az ügyeleti rendszer tervezett jelentős átalakítása is, amelynek révén a doktoroknak a kidolgozott központi ellátórendszernek köszönhetően kevésbé kell állandó készenlétben lenniük.
| Megnevezés | Forrás | Összeg |
| Életpálya* | uniós | 2,8 |
| Indikátor | költségvetés | 3 |
| Eszközpótlás | költségvetés | 1,5 |
| Ügyeletintegrálás | uniós | 4,1 |
| Praxisalap | alternatív | 5 |
| Patikaalap | alternatív | 5 |
*A háziorvosokra félmilliárd, a védőnőkre és szakápolókra 950 millió, illetve 750 millió, míg a hospice-szolgáltatókra 600 millió forint jutna.
Forrás: Semmelweis terv
