A lakossági fogyasztásban és hitelfelvételi kedvben bekövetkező javulás mellett az idén a GDP-hez viszonyított nettó pénzügyi vagyon kismértékű csökkenésére lehet számítani, a 2010-es körülbelül 27 százalékról 26 százalékra, ezt követően pedig stabil emelkedésre mindaddig, amíg 2015-re eléri a 32 százalékot − állapítja meg az UniCredit CEE Strategic Analysis legújabb, \"CEE Household Wealth and Debt Monitor\" című tanulmányában.
Mint megállapítják, a kedvezőbb makrogazdasági környezet a háztartások pénzügyi körülményeinek fokozatos stabilizálódását eredményezte Közép- és Kelet-Európa-szerte. A megtakarítási hajlandóság továbbra is magasabb a fogyasztási kedvnél, a háztartások megtakarításainak növekedési dinamizmusa pedig egyértelműen kedvező az általános gazdasági fejlődés szempontjából. A háztartások pénzügyi eszközei a régióban jelentősen, 21 százalékkal nőttek tavaly, elérve a mintegy 1200 milliárd eurót. Ez a növekedés kismértékű gyorsulását jelenti a 2009-es 19 százalékhoz képest. Ezzel párhuzamosan a háztartások pénzügyi kötelezettségei is emelkedtek, éves szinten 17 százalékos mértékben. Ugyanakkor − rögzíti az UniCredit − a háztartások kötelezettségeinek növekedésében lényeges különbségek vannak az egyes országok között, az árfolyamhatástól megtisztított bővülés mértéke pedig jóval szerényebb képet mutat.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi stabilitási jelentése szerint regionális összehasonlításban a háztartási hitelállomány árfolyamszűrt visszaesése a középmezőnyben található. Magyarországon, hasonlóan a balti országokban tapasztaltakhoz, a válság óta folyamatosan csökken a háztartási hitelállomány. A többi ország esetében stagnálás (Bulgária) vagy növekedés tapasztalható. Utóbbi országokban viszont − emelte ki az MNB − a háztartások kevésbé voltak eladósodva a válság előtt és kisebb volt a devizahiteleik részaránya is.
| Régió | Magyarország | |
| Pénzügyi eszközök | 21 | 5,8 |
| Pénzügyi kötelezettségek | 17 | 7,3 |
| *az árfolyamhatástól nem megtisztított adatok alapján | ||
| Forrás: UniCredit, MNB |
Régiós elszakadásunk nemcsak ebben érhető tetten. Míg ugyanis másutt − mint Gianni Franco Papa, az UniCredit CEE Division vezetője hangsúlyozta − a tőkepiacok viszonylagosan jó teljesítménye növelte a háztartások pénzügyi javainak értékét, a bonyolultabb pénzügyi eszközök felé irányítva az új befektetéseket, nálunk egyáltalán nem ez a helyzet. Az eltérést az is erősíti, hogy míg a térség más országaiban a legnagyobb nyereséget a nyugdíjpénztári szegmensben mérték, Magyarországon ilyen hatás a továbbiakban biztosan nem érvényesül, hiszen ez a szektor gyakorlatilag megszűnt (az állami tb-rendszerben pedig nincs tőkenövekmény).
A válság okozta kisebb megszakítás után várhatóan fokozatosan visszatér az a trend, amelyben a háztartások pénzügyi eszközei között egyre nagyobb részt képviselnek a fejlettebb termékek. A közeljövőben a nyílt és a zárt végű befektetési alapok növekedhetnek majd a leggyorsabban, párhuzamosan a helyi kormányzatok azon törekvésével, hogy ösztönözzék a magánszemélyek részvételét az elsődleges részvénykibocsátásokban − ahogy ez Kazahsztán esetében is történt. Ez például további lendületet adhat annak, hogy a háztartások tőzsdén jegyzett részvényekbe fektessék megtakarításaikat − állapította meg Fabio Mucci, a CEE Banking Analysis vezetője.
A jegybanki adatok szerint azonban a magyar háztartások az idei első és a két előző negyedévben is a tranzakciók alapján szabadultak részvényeiktől, 24 milliárd forinttal több papírt adtak el, mint amennyit vettek. A befektetési jegyeknél pedig ebben az időszakban (tehát három negyedév alatt) az állomány nettó gyarapítása alig haladta meg a 100 milliárd forintot, miközben az ezt megelőző negyedévben a nettó vétel még 144 milliárd forint feletti volt.
