A bankok ötöde szigorított vállalati hitelfeltételein az idei első negyedévben, mintegy harmaduk pedig további keményítést tervez a következő fél évre is − tudtuk meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelezési vezetők körében végzett felmérésének ismertetőjén. Nagy Márton, a pénzügyi stabilitási szakterület vezetője elmondta, hitelezésben Magyarország elszakadt az uniós országoktól, mert a tagállamok többségében már megindult a vállalati hitelezés. Nálunk azonban az árfolyamszűrt adatok szerint 2010 utolsó negyedévében a céges kihelyezések 90-100 milliárd forinttal csökkentek, az idei első negyedév pedig további 120 milliárd forint zuhanást mutat.
A bankok a vállalati szegmens egészében a legtöbb nem ár jellegű hitelezési feltételen (az adóstól megkövetelt szerződéses kötelezettségvállaláson, a minimálisan megkövetelt hitelképességi szinten, valamint a fedezeti követelményeken), illetve a kockázatos hiteleken lévő prémiumon is szigorítottak. A rossz hitelhajlandósághoz új elemként a likviditási helyzet romlása is hozzájárul. Nagy hangsúlyozta, a hazai bankszektor tőkehelyzete kielégítő, de a romló jövedelmezőség miatt a hitelexpanzióhoz már nem áll rendelkezésre elegendő fedezet.
Összességében a bankrendszer kínálati viselkedését két folyamat határozza meg a vállalati szegmensben. Néhány jelentősebb szereplő eszközoldalon alkalmazkodik, vagyis csökkenti a kínálatát, másrészt a bankok többsége növelné ugyan hitelezési aktivitását, de nem enyhítené a jelenlegi hitelezési feltételeket. Ennek következtében a jelenleg hitelképes ügyfelek részéről növekvő kereslet hozhat fordulatot a hitelezésben.
A lakosság esetében is hasonló a helyzet. A lakáscélú hitelek feltételei érdemben nem változtak, és a bankok a következő fél évben sem várnak jelentősebb elmozdulást. Ezzel szemben a fogyasztási hitelek esetében a bankok nettó értelemben vett ötöde szigorított a hitelezési feltételeken, de ezen a téren akadnak már a következő fél évre enyhítést tervező piaci szereplők is.
A lakossági szegmesben az előző év utolsó negyedéve és az idei első is az árfolyamszűrt adatok szerint mintegy 100-100 milliárd forint visszaesést hozott a hitelállománynál. Ezt azonban a jegybank kedvező folyamatnak − a háztartások normális alkalmazkodási viselkedésének − tartja.
