A lakás-takarékpénztárak az állami támogatás várt növelése helyett a csökkentésével számolhatnak, ha a jogalkotók megfogadják a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) javaslatait. A kasszák ágazati vizsgálatáról tartott tájékoztatón ugyanis elhangzott: ha marad a jelenlegi 30 százalékos, legfeljebb 72 ezer forintos (a szektorban ezt szerették volna 100 ezer forintra növelni) támogatás, akkor 2020-ra − a növekedéstől függően − évi 76−125 milliárd forintra emelkedhet a költségvetés terhe. A Versenyhivatal nemcsak emiatt nyirbálná meg a kedvezményt. Úgy véli, a lakás-takarékpénztári (ltp) ügyfelek elsősorban nem lakást vesznek a megtakarításból, hanem befektetési célból lépnek be, a 30 százalékos állami támogatás fejében. Ez pedig hat például a hozamelvárásaikra is. A piacon levő két szereplő pedig alaposan kihasználja a helyzetet, igen korlátozott az árverseny.
Az alacsony betéti kamatok mellett a versenyhatóság szerint a pénztárak a törvényi maximumon állapítják meg díjaikat és egyéb költségeiket, így kimagasló jövedelmezőséget érnek el. A GVH kifogásolta az áthidaló kölcsönöket is, ezzel ugyanis − jelentették ki − a pénztárak rendszeridegen módon banki funciókat vesznek át, sőt a kereskedelmi hitelintézeteket arra késztetik, hogy olyan kölcsönnel jöjjenek ki, amelynek a törlesztése − egy pénztáron keresztül − állami támogatással történik. (Ezt jól mutatja, hogy a Fundamenta Ltp., amely jelentős banki partneri körre tett szert, már egy ideje saját lakás-hitelpiaci részesedésének növekedésével dicsekszik.) Megfontolandónak tartják tehát az áthidaló kölcsön feltételeinek szigorítását, de a betéti és a hitelkamatok közti marzs szabályozását is. Javaslatokat tettek a parlament gazdasági bizottságának, a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, valamint a PSZÁF-nak is.
| Ország | Penetráció* | Támogatás |
| Magyarország | 12 | 30 |
| Ausztria | 80 | 3 |
| Csehország | 48 | 15 |
| Szlovákia | 28 | 12,5 |
| *a lakossághoz mért szerződésszám | ||
| Forrás: GVH |
