A Napi Gazdaság elemzői konszenzusának megfelelően tegnapi ülésén tartotta az MNB monetáris tanácsa (MT) a 6 százalékos alapkamatot. Az ülésen a tartáson kívül más javaslat nem volt és egyhangúlag szavaztak a tanács tagjai − mondta Simor András jegybankelnök. A tanács szerint továbbra is érvényes a márciusi inflációs jelentés alappályája, miszerint 2012 végére megvalósulhat a 3 százalékos inflációs célszint változatlan kamatkondíciók mellett. Azóta érkezett két inflációs adat, ezek azonban nem írták felül az elképzeléseket. Ugyan a nyersanyagárak márciushoz képest tovább növekedtek, de a gyenge kereslet és a magas munkanélküliség továbbra is fegyelmezi az árazási és bérezési döntéseket − mondta Simor a döntés utáni tájékoztatón.
Az MNB márciusi előrejelzésében azzal a kockázati forgatókönyvvel számolt, hogy az élelmiszerek drágulása erősebb másodkörös hatásokhoz vezet. Az inflációs adatok szerint ugyan gyorsabbnak tűnik a begyűrűzés, és ez erősíti a felfelé mutató kockázatokat, ám a belső fogyasztás vártnál lassabb bővülése és a Széll Kálmán terv, valamint a konvergenciaprogramban szereplő intézkedések nyomán mérsékeltebb lehet a fogyasztás kilábalása. Emiatt középtávon tartható az inflációs jelentés pályája − fogalmazott az MNB elnöke. A múlt heti GDP-adatok kapcsán Simor kiemelte: meglepetés nem érte a jegybankot, de a kibocsátási rés a teljes előrejelzési horizonton negatív maradhat, ami \"lenyomja\" az inflációt. A kamat jövőbeni pályájára vonatkozóan semmilyen utalást nem tett az elnök, arra hivatkozva, hogy júniusban publikálják az MNB friss inflációs jelentését.
Az elemzők szerint hosszabb távon maradhat a hatszázalékos irányadó ráta. Kamatcsökkentés pedig csak akkor lenne lehetséges, ha kockázatok nélkül megvalósulhat az inflációs célszint − véli Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Így a háromszázalékos célszint teljesülése ellenére a fennálló kockázatok nem adnak lehetőséget a vágásra. Az Európai Központi Bank feltehetően idén folytatja a kamatemelést, de ez nem befolyásolja a magyar kamatkilátásokat, mivel azt ellensúlyozza a kockázati felárak csökkenése − fogalmaz a szakértő.
Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő elemzője sem vár változtatást a monetáris politikában. Ez ugyanakkor változhat abban az esetben, ha az európai adósságválság eseményei olyan fordulatot vennének, amelyek a kontinens pénzügyi rendszerének stabilitásába vetett hitet rendítenék meg és ami miatt a hazai pénzpiacon is növekedne a volatilitás − tette hozzá a szakértő.
