A magyar gazdaság 2,4 százalékkal bővült 2011 első negyedévében − közölte a KSH pénteken −, ez megfelel a Napi Gazdaság konszenzusának. A naptárhatás kiszűrésével az éves GDP-növekedés üteme 2,3 százalékos, míg a negyedév/negyedéves 0,7 százalék volt. A termelési oldalról becsült előzetes statisztika még nem tartalmazza a részleteket − azt június 9-én publikálja a statisztikai hivatal −, de néhány alágazat teljesítményéről már vannak információk. A GDP bővüléséhez a termelés oldaláról szinte kizárólag az ipar járult hozzá az első negyedévben − mondta lapunk kérdésére Szabó Péter, a KSH nemzeti számlák főosztályának vezetője. Az ipar az első negyedévben 12,3 százalékkal bővült, a többi alág gyakorlatilag stagnált.
A mezőgazdaság az első negyedévben nem szolgál sok érdemi információval − az első három hónapból nem lehet következtetni az idei terméseredményekre, vagyis itt még lehetnek tartalékok. Az építőipar zuhanása nem ért véget, a lakásépítések katasztrofális helyzetén az első negyedévben infrastrukturális beruházások sem segítettek. Az ágazati statisztikák szerint az építőipar 7,5 százalékkal csökkent éves alapon − a GDP-n belül hasonló lehetett a teljesítmény.
A szolgáltatásokon belül két alágazat mutatott a stagnálástól eltérő teljesítményt. A pénzügyi szolgáltatásoknál számottevő csökkenést regisztrált a KSH − mondta a főosztályvezető. A banki jutalékoknál a hivatal komoly visszaesést tapasztalt, de a szektor márciusi adatait még nem ismerjük. Az ipar teljesítményével és a külkereskedelemmel párhuzamosan a szállítási, raktározási tevékenységnél is megfigyelhető volt némi emelkedés − az összképet rontja, hogy a személyszállítások stagnáltak. Az állami szféra által uralt ágazatokban − közigazgatás, oktatás − nem tapasztalt elmozdulást a KSH. Itt lehetnek eltérések, de könnyen lehet, hogy statisztikai hiba áll mögöttük − tette hozzá Szabó Péter.
Az elemzőket nem lepte meg különösebben az adat, ám feltűnő, hogy az ugyanebben az időszakban meglepően erős német gazdaság nem húzta magával a magyart − mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A kirobbanóan jó német adat oka, hogy az utolsó negyedévben elhalasztott beruházásokat, építéseket most pótolták be, de ebből a magyar gazdaság nem tudott részesedni − tette hozzá az elemző.
A háztartások fogyasztása vélhetően stagnált a negyedévben, de jól alakulnak az előjelek: a fogyasztói bizalmi indexek erősödtek, a kiskereskedelmi adatok javultak, a második félévben pedig a reálhozam-kifizetések következtében, illetve az szja- változások nyomán a gazdasági szereplők várhatóan pótolják elhalasztott fogyasztásukat − véli a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A beruházásoknál is kedvező a kép: ugyan a lakásépítések továbbra is elkeserítően alakulnak, de az uniós forrásokból finanszírozott fejlesztések és az autógyárak beruházásai lendíthetnek a gazdaságon. Ezek alapján számol a konvergenciaprogram úgy, hogy idén 3,1 százalékkal növekedhet a GDP, ebben nagy szerep hárul majd a második félévben a belső kereslet és a beruházások fokozatos növekedésére − mondják a minisztériumnál.
Az elemzők közül nem mindenki olyan optimista, mint az NGM: a következő hónapokban némi lassulás következhet a német iparban, ami a magyar exportteljesítményre is negatívan hathat − állítja Samu János, a Concorde elemzője. A szakértő szerint az idei 3 százalékos növekedésre vonatkozó előrejelzések már az optimista kategóriába tartoznak, jövőre pedig a Széll Kálmán terv költségvetési kiigazító intézkedései sem kecsegtetnek túl sok jóval.
