Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A 174 vizsgált kistérségben az áralakulást olyan lokális tényezők befolyásolták, mint a lakásállomány összetétele, a foglalkoztatás és munkanélküliség változása vagy a turisztikai vonzerő. Önmagában a település városi jogállása sem jelentett garanciát a magasabb értékekre vagy a válságállóságra.
A közvélekedéssel szemben vidéken sem csak árcsökkenést hozott az elmúlt két év, 38 kistérségben ugyanis kimutathatóan emelkedtek az árak, bár kismértékben. Ebből 21 a dunántúli megyékben és Pest megyében található. Legjelentősebb volt a növekedés a Somogy megyei balatonföldvári kistérségben, ezenkívül a veresegyházi, sarkadi és barcsi kistérségben drágultak az ingatlanok a két év alatt 20 százalékot meghaladó mértékben. Hozzá kell tenni, hogy a két utóbbiban még így sem érik el az árak a négyzetméterenkénti 100 ezer forintot.
Az országos 6,9 százalékos átlagot meghaladó értékvesztés 94 kistérségben volt, ennél háromszor nagyobb árcsökkenés 10 térségben, főleg BAZ megyében, ezenkívül szétszórtan az országban.
A csak városi jogállású települések adataiból látható, hogy például a hévízi vagy a Csongrád megyei kisteleki kistérségben az összes települést együtt vizsgálva csökkentek az árak, ám a városokban, amelyek térségi központok is lehetnek, növekedést regisztráltak. Ezzel ellentétben arra is van példa a pilisvörösvári kistérségben, hogy a térségükön belül magasabb presztízsű községek, közte Solymár, Nagykovácsi és Üröm, tartani vagy növelni is tudták az árakat, míg a városi jogállású kistérségi központban, Zsámbékon, csökkentek az árak.
A 2010-es fajlagos árak alapján a főváros környéke és a Balaton mellett néhány nagyvárosi körzet − Nyíregyháza, Debrecen, Pécs, Győr, Veszprém, Székesfehérvár, Kecskemét, Sopron −, valamint néhány kedvelt üdülőhely, mint a gárdonyi, hévízi, hajdúszoboszlói és a paksi kistérség került a legmagasabb, 160 ezer forint feletti kategóriába.
A balatonföldvári kistérség a legdrágább, ahol az átlagár a 300 ezer forintot is átlépi, vélhetően a magas színvonalú parti fejlesztések eredményeként. A fővárost (262 ezer forint) emellett a siófoki (270 ezer forint) és a budaörsi (266 ezer forint) kistérség átlagára előzte meg 2010-ben, ebben az előbbinél szintén az üdülési célú apartmanfejlesztések játszanak fő szerepet, Budaörsöt pedig az országos szinten is magas presztízse emeli az országos átlag (122 ezer forint ) fölé.
A skála másik végén a fajlagos átlagár nem éri el a 70 ezer forintot, összesen kilenc kistérség tartozik ide, köztük öt borsodi, bodrogközi, ahol 42 ezer forint az átlagos négyzetméterár. Az országos átlagot leginkább a tatabányai kistérség közelíti meg 122 ezer forinttal.
A válságállóságot − forgalom-visszaesés, árcsökkenés − vizsgálva az elmezők rámutatnak, noha a válságérzékeny és a válságsújott területek az országban Baranya és Győr-Moson-Sopron megye kivételével mindenhol megtalálhatóak, a válságra érzékeny kistérségek közül a legtöbb Bács-Kiskun, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található. A legkedvezőtlenebb piaci folyamatokkal jellemezhető kategóriába BAZ és Hajdú-Bihar került 7, illetve 5 kistérséggel.
