A főváros 2014-ig előretekintő gazdasági modellje két forgatókönyvvel számol: az optimista modell szerint a ciklus végére a főváros 2010-es záró 187,8 milliárd forintos adóssága 94,6 milliárd forintra csökkenhet. A pesszimista forgatókönyv ezzel szemben azzal számol, hogy a jelenleg becsült 176 milliárd forinttal szemben 353,1 milliárdra növekszik − derül ki a mai fővárosi közgyűlés elé terjesztett anyagból.
A pesszimista változat szerint a válság elhúzódása miatt a helyi adóbevételek továbbra sem nőnek, az állam a működési támogatásait nominálisan befagyasztja, a forint gyengül, a beruházások kismértékben drágulnak és nem rendeződik a BKV működtetése. Az optimista verziót alapul véve az adóbevételek és az állami támogatások reálértéke két százalékkal nő, a beruházások 40 százaléka − jó fővárosi szokás szerint − átcsúszik a következő költségvetési évre, így a fizetési csúcs tompább lesz. Az anyag szerint a pesszimista forgatókönyv valóraválásának kétszeres a valószínűsége, mint a jobbik verzióé − vagyis azért ez utóbbira is van esély.
Ezzel párhuzamosan a főváros folyamatosan gondolkodik új adók bevezetésén, részint hogy csökkentse függőségét az iparűzési adóktól, sőt végső célként megszüntesse − itt hivatkozik az anyag a Széll Kálmán terv angol verziójára, ahol ez olvasható. A bevételek új adók bevezetésével növelhetők, ezek közül első helyen az úthasználati adót avagy a dugódíj bevezetését említik. A dugódíj filozófiája az, hogy a főváros milliárdokat költ évente az úthálózat fejlesztésére − ugyanakkor a \"súlyadót\" a kerületek nyelik le. Nem fizetnek viszont súlyadót a szállítmányozási cégek és a távolsági közlekedésben részt vevők − ők lehetnének az új adóalanyok. Az elképzelés szerint amennyiben a teljes úthálózat a fővároshoz kerülne, ez az adó is a fővárost gazdagíthatná.
A tanulmány szerint a dugódíj bevezetése azért is \"elkerülhetetlen\", mert másképp a fővárosi utak terhelése nem csökkenthető. A dugódíj kivetésének előfeltétele a ma még csírájában létező \"P+R\" parkolók építése − erre jelenleg nincs fedezet. A dugódíjjal párhuzamosan fennmaradna a jelenlegi − övezetes − parkolási rend.
Vigalmi adó kivetését is fontolgatja a gazdasági program − erre volt példa a két háború között a belépési díjakra kivetett egyenes adó. Létezett egykoron tűzoltási járulék Budapesten − ezt is felmelegítenék és a biztosítókra vetnék ki −, mondván, a fővárosi tűzoltóság fenntartása jelentősen csökkenti a tűzkárkifizetéseket.
A mostani választási ciklusban − a luxusadó bukása miatt − nem kell arra számítani, hogy új ingatlanadókat vetne ki a főváros − olvasható a városházi anyagban. Ugyanakkor egy fővárosi ingatlanadóra a jövőben szükség lesz − érdemes elkezdeni a felkészülést a megfelelő kataszter elkészítésével. Ettől függetlenül a főváros az szja-tól elkülönítve igényt tartana az értéknövekedési adóra, amit a lakás eladásakor fizetnének a magánszemélyek.
