Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az építőiparban nem jelent érdemi könnyebbséget és nem jár a foglalkoztatottság számottevő növelésével a Széll Kálmán terv bürokráciacsökkentő programja − válaszolta a Napi Gazdaság kérdésére Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) alelnöke. Véleménye szerint az építőiparban a munkavégzés sajátosságai miatt eddig is az éves munkaidőkeretből kiindulva gazdálkodtak és rugalmasan határozták meg a munkaidő heti, napi leosztását, így ez önmagában nem jelent változást a munkaadóknak és a munkavállalóknak sem. Arra azonban nem lát lehetőséget, hogy az éjszakai vagy a hétvégén és ünnepnapokon történő munkavégzésért a normál hétköznapi munkabért fizessék ki a dolgozóknak. Attól nem lesz több munkahely, ha ugyanazért a munkáért kevesebb bért fizetnek − véli Koji. A termelőszférában a foglalkoztatottság bővítését nem a bérezéssel lehet ösztönözni, hanem a feladatokkal, megbízásokkal. Hatásos lenne ugyanakkor a teljesítménybérezés irányába való elmozdulás − hangsúlyozta az alelnök. A teljesítés lehetőségét kell biztosítani, egyedül ez növelheti a munkahelyek számát egy recessziós ágazatban − tette hozzá az alelnök. Más ágazatokban a cégek sajátosságaitól függően hozhat változást az éves munkaidőkerettel történő gazdálkodás, ám ez csak következetes ellenőrzéssel együtt eredményes.
A képesítési követelmények csökkentésével és ennek következtében a garantált bérminimum alá kerülő alkalmazottakon elérhető megtakarításokkal kapcsolatban Koji rámutatott: az építőiparban több mint öt éve érvényes kötelező bértarifarendszer nem szakmák és az ehhez szükséges képzettség szerint csoportosítja a foglalkoztatottakat. Emellett a munkavállalók tömegét jelentő körben nincsenek fölösleges képzési előírások, amelyeket \"tisztára fésülhetnének\". Az építőipar ma már komoly szaktudást feltételező anyagokat, gépeket és technológiákat alkalmaz, egyedi termékeket és technológiákat, amelyekkel nem lehet megfelelő képzettség nélkül dolgozni. Ez nem nagyvonalú tömegtermelésre berendezkedett ágazat, ahova tömegével állíthatók a képzettség nélküli betanított munkások, mint egy gyárban a szalag mellé, ezért hiú ábránd, hogy meghatározott létszámon túl szűkíteni lehet az elvárt képesítéseket. Az építési vonzattal járó közmunkák, közterületi rendezések körében elképzelhető a szakképzetlen dolgozók létszámának növelése, azonban nem ez jelenti az egyre intelligensebb épületekkel és szerkezetekkel foglalkozó ágazat tömegét − mondta Koji.
