Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Javuló kilátásokat jelez a GKI legfrissebb, áprilisi fővárosi ingatlanindexe, amely a kétezres évek átlagát (100) és a januári 94,5 -öt meghaladva 101,2 -re emelkedett. Az áprilisi eredmény 6 ponttal marad el a válság kitörése előtt mérttől, de mintegy 17 ponttal magasabb a 21 hónappal ezelőtti \"történelmi\" mélypontnál − közölte Akar László, a GKI elnök-vezérigazgatója az elemzés ismertetésekor.
A részindexekből kiderül, továbbra is a lakáspiacon a legborúsabbak a kilátások, az üzleti ingatlanok piacán pedig az irodapiac a legkevésbé perspektivikus. Ugyanakkor újra a raktárpiac kilátásai a legkedvezőbbek. A fejlesztők − a lakáspiac kivételével − optimistábbak, mint a tanácsadók és közvetítők.
A lakáspiacon a helyzetértékelés az előző negyedévhez képest alig változott. Az ingatlanos cégek jövőképe elég bizonytalan, válaszaik alapján a fellendülés kezdete még várat magára, a forgalmazók az érdeklődés intenzitásának élénküléséről számoltak be, ami azonban nem jelent piacélénkülést is. A keresletet gyengíti a lakosság jövedelmi helyzete, a bankok visszafogott hitelezési aktivitása és magán a lakáspiacon is sok a bizonytalanság. Kérdéses, hogy a potenciális vásárlók mikor érzik úgy, hogy tovább már nem csökkennek az árak és kezdenek el vásárolni. A használt lakások piacán Budapesten átlagosan 1,6 százalékos árcsökkenést jósol a következő 12 hónapra a GKI, a paneleknél a 3,5 százalékot is elérheti az értékvesztés. Kelet-Magyarországon 1,7, Nyugat-Magyarországon további 4 százalékkal olvadhatnak az árak. Az új lakások ára várhatóan stagnál.
A lakásépítések számának csökkenése idén folytatódik, a GKI prognózisa szerint ebben az évben 16-18 ezer lakás épül az országban. Továbbra is rendkívül kevesen tervezik új lakás vásárlását vagy építését, mindössze 57 ezer család biztos vagy valószínű tervei között szerepel ez a tétel, s változatlanul mélyponton stagnál a felújítási, bővítési szándék, amit 134 ezer család tervez a következő egy évben. (A csúcsidőben 200 ezer család tervezte a vásárlást vagy építést, de a válság előtti időszakban is 100 ezer fölött volt a számuk. Felújítást, bővítést a fénykorban félmilliónál többen terveztek, a válság előtt 300 ezer család jelezte ezt a szándékát.)
Az irodapiacon az ingatlanokkal foglalkozó cégek helyzetértékelései az egy negyedévvel ezelőttihez képest a fővárosban és a keleti régióban érzékelhetően javultak, Nyugat-Magyarországon változatlanok. Már csak Pesten csökken az átlagos kihasználtság a fővárosban. A következő 12 hónapban − Kelet-Magyarország kivételével − némi további javulás várható. A vállalatok (azaz a potenciális tulajdonosok és bérlők) kereslete a tulajdonosi szegmensben várhatóan icipicit csökken, a bérelt szegmensben inkább csak stagnál. Az irodabérleti díjak a következő egy évben várhatóan nem változnak. A saját tulajdonú irodák piacán a gazdálkodói szféra reprezentánsai országos átlagban a következő egy évben az általuk támasztott kereslet enyhe csökkenésére számítanak. Az üzleti szolgáltató cégek, valamint a 250 fő felett foglalkoztató nagyvállalatok körében a keresletük növelését tervezők vannak némi többségben a csökkenteni szándékozókkal szemben. A bérelt irodák kereslete alapvetően stagnálni fog. A várakozások szerint a használt irodák értékesítési árai csak a vidéki körzetekben csökkennek tovább a következő 12 hónapban. Az új irodáknál inkább stabilizálódnak az árak.
A következő 12 hónapban már nem folytatódik a bérleti díjak csökkenésének többéves trendje − jósolja GKI.
