Gyorsulva karcsúsodtak a kereskedelmi bankok

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A bankszektor mérlegfőösszege az idén az első két hónap alatt majdnem két százalékkal esett, miközben a fióktelepek 8,5 százalékkal tudták azt növelni − derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által közzétett adatokból. A kereskedelmi bankok pénzközvetítő szerepe gyorsulva szűkült.

A teljes hitelállomány több mint 740 milliárd forinttal apadt, a legnagyobb csökkenés a lakossági kölcsönöknél volt. Ez alátámasztani látszik a jegybanki aggodalmakat, amelyek szerint a hitelszűkítés tartósabb a vártnál (Napi Gazdaság, április 21.). A háztartási hitelállomány közel 285 milliárd forinttal esett, a különböző kölcsöntípusok közül kizárólag a folyószámlához kapcsoltnál érzékelhető némi növekedés. A lakáshiteleknél (amit a bankok már szívesebben kínálnak) a törlesztés majdnem 150 milliárd forinttal haladta meg a hitelfelvételt. Ezen a téren még aligha lehet messzemenő következtetéseket levonni, hiszen az év eleje nem éppen a dinamikusabb ingatlanhitelezési időszakhoz tartozik.

A PSZÁF számai egyébként más vonatkozásban is forintosítva mutatják az MNB által jelzetteket. Ilyen például a lejárati összhang. Február végén ugyanis a hitelek 67,7 százaléka volt éven túli, míg a betéteknél az erre az időtávra elhelyezett pénz hétszázalékos arányt tett ki. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy kizárólag ezt vizsgálva az előző évhez képest nem romlott, inkább egészen enyhén, de javult is a helyzet. Persze ez az összehasonlítás nem a teljes forrásszerkezetre vonatkozik.

A felügyeleti adatok nem mutatnak túl biztató képet a közvetlen külföldi forrásoknál sem. Ezek nagysága 2010 végéhez képest 170,5 milliárd forinttal olvadt. Minden tételnél (betét, bankközi betét, hitel, külföldön kibocsátott értékpapírforrás) csökkenés következett be február végére. A belföldi betéteknél 1,4 százalékos 150 milliárd forintnyi) volt a mérséklődés.