Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A főváros környéki kisváros mélygarázs építéséről döntött négy éve. Az egyik ellenzéki képviselő egy honlapon és egy hetilapban is azt nyilatkozta, a polgármesternek nem volt felhatalmazása arra, hogy jognyilatkozatokat tegyen a garázsépítésre, mivel a képviselő-testület ezt a jogot nem adta meg neki. Így a polgármester jogellenesen privatizálta a város vagyonát. A polgármester jó hírneve megsértése miatt pert indított a képviselő ellen.
Az elsőfokú bíróság arra kötelezte a képviselőt, hogy saját költségén bocsánatkérő szöveget tegyen közzé a honlapon és a hetilapban, emellett 800 ezer forint nem vagyoni kártérítést is megítélt. (A polgármester 2 millió forintot kért.) A másodfokú bíróság − ahova a képviselő fellebbezett − jóváhagyta az ítéletet.
A másodfokú bíróság kifejtette, hogy a képviselő sem okirattal, sem pedig tanúkkal nem tudta bizonyítani azt, hogy a polgármester túllépte a hatáskörét. Miután a választók bizalma megingott a polgármesterben, így a nem vagyoni kártérítést is jogosnak tartotta ez a bírói fórum is.
A képviselő felülvizsgálatot kért a Legfelsőbb Bíróságtól, és beadványában kifejtette, hogy az általa használt kifejezés politikai iróniával fűszerezett szójáték, amely az ő személyes véleményét tükrözi, és a politikai kritika kategóriájába tartozik, amit a polgármester tűrni köteles. A képviselők pedig tévedésben voltak, amikor felhatalmazták a polgármestert a mélygarázs megépítését tartalmazó szerződés aláírásakor. Ezzel szemben a legfőbb bírói fórum kimondta: a jó hírnév sérelme megvalósul, ha valótlan és sértő tényállítások közlésére kerül sor, a vélemény pedig akkor jogsértő, ha egyúttal valótlan tényállítást is magában foglal vagy kifejezésmódjában indokolatlanul lealacsonyító, bántó. A felülvizsgálati határozat február végén született. A per erre ugyan nem tért ki, de a felépült mélygarázs a mai napig nem üzemel. A polgármester személye pedig változott a legutóbbi választásokon.
