Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egymással versenyezve erősítgették az elmúlt napokban az Európai Központi Bank (ECB) kormányzó tanácsának tekintélyes tagjai, hogy nem egyszeri kisiklás volt az eurózóna központi bankja részéről az április 7-i 25 bázispontos kamatemelés. Ewald Nowotny, az osztrák jegybank elnöke a hétvégi IMF-tanácskozás idején a Bloombergnek adott interjújában \"jól megalapozottnak\" nevezte azokat a befektetői várakozásokat, amelyek szerint 2011-ben még 50 bázisponttal emelik a most 1,25 százalékos alapkamatot. Nagyon komolyan kell vennünk az árak alakulását − jelentette ki Nowotny, aki szerint az ECB felül fogja vizsgálni inflációs prognózisát, miután márciusban már úgy becsülte, hogy az idei átlagos drágulás 2,3 százalék körül lesz az eurózónában. (Az eurózónában márciusban 2,7 százalékra gyorsult az év/éves infláció, ez a legmagasabb mutató 2008 októbere óta, és ezzel már negyedik hónapja haladja meg az ECB \"kicsivel 2 százalék alatti\" célját.)
Túlságosan alkalmazkodóak az ECB monetáris kondíciói − fogalmazott egy nappal később az ECB döntéshozó testületének új tagja, Luc Coene, aki április elején került a belga jegybank élére. Szerinte az eddigi kamatszint megfelelő lehetett a válság mélypontján, de most már valószínűleg nem az. Az ECB elnöke, Jean-Claude Trichet is azt mondta a kamatdöntés után, hogy a monetáris politikának rugalmasnak kell lennie − idézte a Dow Jones a belga jegybankárt, aki szerint ez világos jele annak, hogy az emelés nem egyszeri aktus volt. (Trichet ugyanakkor a Bloomberg szerint azt is mondta, hogy az áprilisi szigorítás nem feltétlenül egy sorozat kezdete.)
Az inflációs nyomás erősödéséről beszélt az IMF-tanácskozás alkalmával a mindig is az ECB-héják közé sorolt Axel Weber is, aki ebben a hónapban távozik a Bundesbank éléről, a bank végrehajtó tanácsának tagja, a spanyol José Manuel Gonzalez-Paramo pedig a Reuters szerint arra figyelmeztetett: az eurózóna jegybankja nem késlekedhet feladatai ellátásával − vagyis az árstabilitás megőrzésével − csak azért, mert a fellendülésben lemaradó euróországoknak ez nem jó. Az ilyen országok panaszainak az elmúlt napokban jószerivel csak a máltai jegybank vezetője − így az ECB-kormányzótanács tagja −, Michael Bonello adott hangot, aki szerint a mai körülmények között pragmatizmussal kell ellensúlyozni a doktrínát, a tanácsnak vigyáznia kellene, hogy ne nehezítse még tovább az adósságválsággal küzdő országok dolgát.
Bonello egyedül marad a véleményével − vélik elemzők, akik többnyire egyetértést látnak az ECB-ben az emelést illetően. Ezt igazolják az Eonia határidős kontraktusai és a Bloomberg elemzői konszenzusa is: mindkettő szerint 1,75 százalék lesz az év végére az alapkamat az eurózónában.
