A tavalyi lakásépítési adatok már előrevetítették, hogy idén az építési és építőanyag-piac további szűkülésére lehet számítani, a szerkezetépítés rendelésállományának a tegnapi KSH-adatok szerinti 29 százalékos csökkenése pedig különösen fájdalmasan érinti a téglaipart − vázolta a helyzetet a Napinak Kató Aladár, a Magyar Téglás Szövetség elnöke. A téglagyártók átlag a kapacitások 40 százalékán dolgoznak, van, akinek két éve áll a gyára. Három kisebb gyártó végleg befejezte a tevékenységét, de a nagyok közül is többnek az üzeme nem működik. Az elmúlt három év alatt a szakma felélte a tartalékait − tette hozzá Kató Aladár. Reményt jelent az ÚSZT otthonteremtési fejezete − emelte ki a szövetség elnöke −, de nagyon fontos ehhez a források megtalálása. A gyenge minőségű termékek importjának megállítására is meg kellene találni a szabályozási eszközöket, s erősíteni kellene az építésfelügyeletet − szögezte le Kató, aki a bérlakásprogram beindításában is kiutat látna a téglaipar számára. Ez a terület ugyanis a felújításokból nem tud profitálni.
Tavaly az öngyilkos árverseny dacára sem nőtt az építőanyagok értékesítése, így idén elindult az áremelési hullám − mondja Komlós Andor, a Leier Hungária ügyvezetője. A költségek emelkedése mellett a tavalyi árakon nem lehet tovább működni, így átlagosan 10, a fuvarintenzív termékeknél akár 20 százalékos is lehet a drágulás, ily módon legalább az a kevés értékesítés nem veszteséget termel − fogalmazott Komlós, aki idén nem vár bővülést, a magasépítési piac visszaesése miatt a tavalyi értékesítési volument jósolja.
Az építőipar válsága nyomán féltucatnyi cégre koncentrálódott az építőanyag-kereskedelem, ezek a nagyobb volumenű megrendelésekkel komoly nyomást gyakorolnak a gyártókra − tudtuk meg Bányai Kornéltól, a Rockwool ügyvezetőjétől. Szerinte a talpon maradáshoz két számjegyű áremelésre van szükség, de még akkor sem érik el a két évvel ezelőtti szintet − fogalmaz −, pedig azóta az energia- és üzemanyagárak jócskán megugrottak. Az exportpiacra és a felújításban való részvételre alapozva úgy véli, az idei árbevételük a tavalyi szinten maradhat.
Az elmúlt két évben 2008-hoz képest átlagosan mintegy 30-40 százalékkal esett a Duna-Dráva Cement Kft. cement- és betonértékesítésből származó forgalma − tájékoztatta a Napi Gazdaságot Szarkándi János elnök-vezérigazgató, aki szerint ez a folyamat 2011-ben is folytatódni látszik. A jelentősen szűkülő kereslet miatt a kapacitások hatékony kihasználása a fő cél, ez tavaly 50 százalék alá esett. Létszámleépítésre ugyan nem kényszerültek, de átszervezéseket kellett végrehajtani, termelési rendet kellett módosítani a csökkentett kapacitás melletti hatékony üzemeléshez − hangsúlyozta a vezérigazgató. A belföldi cementfelhasználás a 2008. évi négymillió tonnáról 2010-re 2,5 millió tonnára esett vissza (ebből az import meghaladta az 500 ezer tonnát). Idén is hasonlóra számítanak, mivel az ingatlan-, illetve az infrastrukturális beruházások száma rövid távon várhatóan tovább csökken. Áremelés az apadó kereslet mellett nem valószínű, viszont új értékesítési módszerek bevezetésére törekednek − mondta el Szarkándi, aki azt is elárulta, hogy új hazai szereplő megjelenése is várható idén a cementpiacon.
Termékszegmenstől függően 15−30 százalékkal esett vissza a Holcim Hungária forgalma az év első 3 hónapjában az előző év első negyedévhez viszonyítva. Az alacsony kereslet, a megrendelések számának csökkenése miatt várhatóan ez a tendencia marad az év hátralevő részében is − tudtuk meg Richard Skene elnök-igazgatótól.
