A magánnyugdíjpénztárak (mnyp) újabb menetben igyekeznek rábírni tagjaikat arra, hogy nyilatkozzanak esetleges reálhozamukról. Az ezzel kapcsolatos aktivitást nem csak a magyarokra egyébként is meglehetősen jellemző érdektelenség, hanem a számukra járó pénz körüli bizonytalanság is alakíthatja (Napi Gazdaság, március 31.). Ludvai Judit, az Aegon Magyarország Pénztárszolgáltató vezérigazgatója lapunk érdeklődésére elmondta: eddig tagságuk egyhatoda, 96 ezer fő nyilatkozott. Jobb adatokkal csak néhány, különösen fegyelmezett tagsággal (például a Honvéd) rendelkező pénztár büszkélkedhet.
A pénztárak számára sem tét nélküli azonban, milyen eredményekkel zárul a nyilatkozás. A magán és önkéntes ágat is működtetőknek ugyanis a jelenlegi helyzetben utóbbi felfejlesztése segíthet a túlélésben. A pénztárak tartalékai − állítja Ludvai − néhány hónap alatt elfogytak A működést így többen veszteséggel folytatják. Az MKB magánága megalakulása és 2010 októbere között a működési alapra levont összegek 25 százalékát takarította meg − mondta Lehoczky László, a pénztárak vezetője −, így itt képesek a korábbi időszakban felhalmozott tartalékból finanszírozni a működést. A szakember becslései szerint 2012-ben a beérkező tagdíjakból levont 0,9 százalékos működési költség fele elmegy a kötelező, garanciaalapnak és felügyeletnek fizetendő díjakra. A működés finanszírozásához a korábbi felhalmozott működési tartalék igénybevétele továbbra is elkerülhetetlen lesz. Az MKB jó esetben 2013-ig is kihúzhatja.
A működőképesség fenntartása érdekében a piacon maradók többsége biztosan átszervezést hajt végre. Az AXA már be is jelentette ezt. Kozek András, az Allianz Hungária vezérigazgató-helyettese lapunknak elmondta: egy átszervezésen túljutottak, a következő pedig még hátravan. Az elszámolások lezárulta után a feladatok nagyarányú csökkenése miatt kisebb létszámra lesz szükség, de csoporton belüli áthelyezés is szóba jöhet. Nyilvánvaló, hogy a legkedvezőbb mindenütt az lenne, ha az önkéntes pénztárat sikerülne addig felfuttatni.
Gond azonban ezen a téren is akad. Ludvai úgy látja, hogy a nyugdíjrendszer hirtelen változásának hatására valamelyest felerősödött az öngondoskodás iránti igény, amihez a lakosság egy részének az szja-csökkentés elvben forrást is nyújt. Ugyanakkor − tette hozzá − éppen a magánpénztári megtakarítások \"beolvasztásával\" kapcsolatos kedvezőtlen tapasztalatok miatt érezhető még a hosszú távú befektetések iránti bizonytalanság, ami megnehezíti az önkéntes pénztári ágazat fejlődését.
