Sok még a nyitott kérdés a kötelező átvételi (kát) támogatási rendszer átalakítása körül, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium március végén indított szakmai párbeszédet a rendszer átalakításáról. A jelenlegi kát-rendszer július elsején megszűnik, a tárca egy új, elsősorban a megújuló energián alapuló hasznos hőtermelés felhasználását ösztönző rendszert dolgozna ki. A kormány tervei szerint a megújuló energiaforrások között meghatározó szerepet játszó biomassza-alapú energiatermelésben alapkövetelmény lesz majd a jelenleginél kisebb támogatható kapacitáshatár, a magasabb hatásfok és a fenntarthatóság. A hasznos hőtermelésen felül a tisztán megújuló alapú hőtermelőknek a jelenlegitől eltérő formában, de megmarad az áramtermelés támogatása. A földgáz alapon, kapcsoltan termelt áram támogatása azonban július elsejével megszűnik. Az új hőoldali támogatási rendszer az Európai Bizottság jóváhagyását követően, a tervek szerint az új fűtési idény kezdetekor, azaz idén október 15-én lép hatályba. Egyes iparági szereplők szerint a kát-rendszer átalakításáról való gondolkodás fókuszában pillanatnyilag a 2011−2012-es fűtési idény \"túlélése\" áll. A távhő-szolgáltatóknak és -termelőknek május végéig kell megkötniük gázszerződéseiket, így amennyiben addig nem derülnek ki az új rendszer részletei, a cégek nem fogják tudni, mekkora mennyiséget kössenek le, illetve azt sem, hogy egyáltalán érdemes lesz-e termelni. Úgy tudni, a tárca vizsgálja annak lehetőségét, hogy a távhőtermelők továbbra is az egyetemes szolgáltatás keretén belül vásárolhassanak gázt.
A német példa alapján a technológia szerint differenciált támogatást lenne célszerű megfontolni a BDO Tanácsadó Kft. szakértői szerint, illetve az erőművek mérete mellett a hatékonyságot is figyelembe kellene venni. A Magyarországon bevezetni tervezett hőalapú támogatás Európában nem jellemző. A távhő hatósági árszabályozása kérdéseket vet fel, hiszen az országban található távfűtési rendszerek eltérő technológiája, rendszerkapacitása, hálózatnagysága különböző. A március közepén elfogadott energetikai törvénymódosítás tartalmaz hőszolgáltatási támogatást, ennek forrását azonban a költségvetésben nem lehet megtalálni − vélik a szakértők.
Az egyik legfontosabb nyitott kérdésnek nevezte Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) elnöke, hogy a kapcsolt hőenergia támogatását milyen elvek szerint osztanák szét az új szisztémában. A kapcsolt termelők működését nehezítheti, hogy a következő negyedévben 10 százalék körüli gázáremelkedés várható a szabadpiacon, miközben a távhőárakat befagyasztotta a kormány, az áram ára pedig továbbra is alacsony. Több fórumon is felmerült, hogy a távhőszolgáltatók a piaci viszonyok rendeződéséig meglévő kazánjaikkal elégítsék ki a hőigényeket, Bercsi szerint azonban e megoldás 20 százalékkal emelné a hő árát, a többletet pedig sem a szolgáltató, sem az erőmű nem tudja érvényesíteni, ezért rövid távon komoly fizetési problémák merülhetnek fel. A helyzet egy néhány hónapos átmeneti időszakban még kezelhető, hosszabb távon azonban már komoly gondokat okozhat − tette hozzá az elnök.
