A fővárosi közgyűlés február utolsó hetében hagyta jóvá az idei költségvetési rendeletet 503 milliárd forint kiadási és bevételi főösszeg mellett, mindezt 55 milliárd forintos hiánnyal. Az idei fővárosi költségvetés tervezésének és vitájának retorikája a megszorítások jegyében telt el, a főpolgármesteri hivatal tovább farigcsálta a főváros működési kiadásait. A főváros költségvetését hosszú évek óta masszív működési többlet jellemzi - ez idén sincs másképp, a hiány az erőltetett beruházási programok eredménye. Ez utóbbit pedig az EU-források elérhetősége determinálja - ugyanis a 2014-ben kezdődő uniós költségvetési ciklusban a főváros és környéke már elesik a támogatásoktól. A fővárosi fejlesztések erősen az uniós forrásoktól függenek, 2013-tól 70 milliárd forint alá esik az éves fejlesztési keret. Mivel a fővárosban mindig is nagy hagyománya volt a beruházások csúszásának, a mélypont inkább a 2014-15-re várható, s egyelőre nem látni a forrást, amely pótolhatja az uniós támogatások kiesését.
| 2006 | 125,4 |
| 2007 | 134,3 |
| 2008 | 142,4 |
| 2009 | 122,1 |
| 2010* | 91,1 |
| 2011* | 218,6 |
| 2012* | 131,2 |
| 2013* | 69,2 |
| 2014* | 52,8 |
| 2015* | 44,9 |
| *várható tény/tervezett | |
| Forrás:Fővárosi Közgyűlés |
Az idei fővárosi büdzsében az 503,1 milliárd forintos kiadáson belül 270,8 milliárd forint megy a város működési kiadásaira, míg a beruházásokra, felújításokra, vagyis a felhalmozási kiadásokra 232,3 milliárd forint jut a tavalyi 91 milliárd forinttal szemben - derül ki a főváros könyvvizsgálójának jelentéséből. A tavalyi gyenge adat egyértelműen a beruházások kivitelezésének csúszásából ered, ugyanis a büdzsében eredetileg 230 milliárdos felhalmozási kiadással számoltak - ám ezek kifizetése az idei évre csúszik át.
Az idei fővárosi fejlesztések bő ötven százaléka a közlekedési ágazathoz kapcsolódik, összesen mintegy 117,4 milliárd forint összegben. A közlekedési beruházások súlya nem meglepő: idén kell kifizetni a Margit híd számláját, \"épülget\" a 4-es metró, s emellett a soros útfelújítások zajlanak, nem beszélve az új körforgalmak, buszsávok kialakításáról. A második helyet foglalja el a vízgazdálkodás - e célra összesen 32,1 milliárd jut -, zömében még az új csepeli szennyvíztisztítóhoz kapcsolódó beruházásokkal. A képzeletbeli dobogó harmadik helyére a 11,7 milliárdos lakásgazdálkodási kiadások kerültek az idei fejlesztési büdzsében - a főváros tulajdonában megmaradt bérlakásingatlan rehabilitációjára ennyit szán a főváros.
