Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A világgazdasági kockázatok az elmúlt hetekben jelentősen erősödtek, hisz a japán katasztrófa és a líbiai válság rányomja a bélyegét a globális várakozásokra - mondta Nagy Katalin, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet kutatója a cég új gazdasági előrejelzését bemutató sajtótájékoztatóján. A dinamikus növekedést a feltörekvő országok adják (Kína, India) miközben az Európai Unióban és az Egyesült Államokban folytatódik a kockázatokkal terhelt lassúbb növekedés. A magyar gazdaságra adott előrejelzésén nem változtatott a Kopint-Tárki, mind erre az esztendőre, mind jövőre háromszázalékos gazdasági növekedést várnak, mindezt 3,9 százalékos, illetve 3,4 százalékos pénzromlás mellett - mondta Palócz Éva,a Kopint-Tárki vezérigazgatója. A növekedést erős bizonytalanság övezi, hiszen a külföldi befektetők bizalma és a pénzügyi stabilitás a kormány kiadáscsökkentő programjaitól, illetve a Széll Kálmán tervtől függ. Ez utóbbinak a keretei ismertek csak - nem lehet megítélni, hogy a célok elérhetőek-e. A kiadáscsökkentő programot pedig, ami a stabilitás záloga lenne, meg sem kezdte még a kormány.
További bizonytalanságot jelent a lakossági fogyasztás alakulása: a növekvő megtakarítási kedv miatt 1,8 százalékos fogyasztásnövekedésre csökkentette a Kopint az előrejelzését, de hasonlóan nehéz megítélni a beruházások dinamikáját is. A lakossági jövedelmek összességében mintegy 400 milliárd forinttal nőnek, ezt fejeli meg a magánpénztárak reálhozamából kifizetendő 300 milliárd forint - ám nehéz megítélni, hogy a többletjövedelmet mire használja fel a lakosság.
A növekedést a külpiacok adják: az idén kilencszázalékos exportnövekedést vár a Kopint 8,1 százalékos import mellett. A termelési oldalon az ipar dominanciája megmarad - köszönhetően a nettó exportnak -, így a ipari növekedés a tavalyi 10,5 százalékot követően kilencszázalékos növekedést produkálhat.
Az államháztartás hiánya az idén a GDP 2,9 százaléka lesz a kormány terveinek megfelelően, az államadósság mértéke pedig a tavalyi 80,2 százalékról a GDP 75 százalékára csökken. Amennyiben a magánpénztári vagyon bekerül a kincstárba, akkor négyszázalékos költségvetési többlet is lehet az idén - a tervezett 2,9 százalékos hiánnyal szemben. A Kopint szerint az Eurostat jelenlegi szabályai szerint a magánpénztárak államosításából befolyt vagyon teljes mértékben elszámolható bevételként - ugyanakkor hiba minden forintot is a folyó kiadások csökkentésére fordítani az államadósság mérséklése helyett - fogalmazott Palócz Éva.
