Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az alkotmányozás gazdasági vonatkozásai között egyik legfontosabb lépésnek az Alkotmánybíróság jogkörének visszaállítását nevezte lapunk kérdésére Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke. A tervezetben szereplő államadósság-korlát kapcsán az elnök kifejtette: egyelőre kérdéses, hogy milyen lépések vezetnek a deficit jelenlegi GDP-arányos 80 mértékétől a tervezetben megfogalmazott 50 százalékos cél felé. Az államadósság alkotmányos szabályozása nem forradalmi változás, ilyen korlát 2008 óta - törvényi szinten - létezik - mondta lapunknak Tordai Csaba alkotmányjogász. Az alaptörvénybe foglalásnak Tordai szerint nagy jelentősége nincs, a nem reál-, hanem nominális adósságmeghatározás gyakorlati alkalmazhatóságával kapcsolatban azonban sokakban merülnek fel kételyek. Elképzelhető, hogy ez a szabályozás feleslegesen köti meg a fiskális politika kezét, európai példák alapján a deficit csökkentéséhez kifinomultabb szabályrendszerre lenne szükség - hangsúlyozta Tordai.
Az alkotmánytervezet makrogazdasági szempontból is minősíthetetlen és elfogadhatatlan, ellentétes a házszabállyal, parlamenti vitára alkalmatlan - fogalmazott Kolláth György alkotmányjogász, aki szerint a javaslat nélkülözi az elfogadás várható társadalmi és - lehetőség szerint számszerűsített - gazdasági hatásainak, illetve az uniós jogi feltételeknek és kihatásoknak felvázolását. A javaslat első két változata a kötelező miniszteri indokolást sem tartalmazta, és bár a harmadikban ez már szerepel, adekvát tartalom nem társul hozzá Kolláth szerint. Tordai úgy véli, problémát jelenthet, hogy a rendszer nem kezeli a költségvetési determinációkat, bizonyos tételek ugyanis akkor is terhelik az államot, ha költségvetési fedezet nem áll rendelkezésre.
Az eddigi kormányok választási évi túlköltekezési hajlandósága miatt alapvetően pozitív fejlemény, hogy az új alkotmány tervezete önálló közpénzügyi fejezettel rendelkezik - mondta Juhász Attila, a Political Capital igazgatóhelyettese. Véleménye szerint azonban a kormány cselekvőképessége és a fiskális politika rugalmassága szempontjából kockázatot jelentenek a merev szabályok, illetve a Költségvetési Tanács (KT) egyértelmű korlátok nélküli vétójoga. A KT Tordai szerint ugyanakkor nem lenne képes visszaélni ezzel a jogával, a generális alkotmányos szabályozás ellen szól azonban, hogy alacsony államadósság mellett indokolatlan lehet a parlamenti többség költségvetési jogainak korlátozása. A tervezet szerint a köztársasági elnök feloszlathatja az országgyűlést, ha március 31-éig nincs elfogadott költségvetés - tette hozzá Juhász. Tordai elmondta: az új alkotmány növelné az adóztatással és a jövedelmi transzferekkel kapcsolatos kormányzati mozgásteret, a mai alaptörvény a jövedelmi és vagyoni helyzettel arányos, a tervezet "teherviselési képességnek megfelelő" közteherviselésről beszél, illetve a társadalombiztosítási ellátásokat kivonja a szigorú tulajdonvédelem alól, lényegében szabad kezet ad a parlamentnek e juttatások csökkentésében.
A tervezet formálisan csökkenti is a törvényalkotói mozgásteret azzal, hogy bizonyos gazdasági-társadalmi tárgykörök - az adózással, a családtámogatással vagy a nyugdíjjal kapcsolatos törvények - számára megnyitja a kétharmados szabályozás lehetőségét. A modern világban példátlan szabályozás ezzel egy későbbi - akár kétharmados többség nélküli fideszes - kormány lehetőségeit is korlátozhatja. Vértes úgy véli, önmagában nem okoz gondot, ha bizonyos alapelveket alkotmányba foglalnak, fontos szempontnak nevezte ugyanakkor, hogy a szabályozás ne kösse meg egy jövendő kormány kezét az adók, nyugdíjak vagy az államadósság kérdésében. Juhász szerint lényegesek lehetnek a gazdasági környezetet közvetetten érintő hatások is. Politikai kockázatot elsősorban az jelent, hogy az alkotmányozás módja nem teremti meg a politikai rendszer hosszú távú stabilitásának feltételeit - tette hozzá. A tervezet készítésének folyamatában lát problémát Vértes is, véleménye szerint az alkotmányozáshoz kapcsolódó politikai háborúskodás nem erősíti a jogbiztonságot.
A nem politikai szereplők számára nem egyértelmű az alkotmányozás célja, az alaptörvény külső legitimációját eleve gyengíti, hogy a politikai közösség nem mondhat róla véleményt - hangsúlyozta Böcskei Balázs, az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (Idea) igazgatója. A törvényjavaslatban nem szerepel a pártok működési és gazdálkodási szabályainak tiszta közéletre tekintettel való meghatározása, de politikai üzenet a jegybankelnök 2022-ig történő bebetonozása is - mandátumának hatról kilenc évre emelésével. Az átláthatóságot gyengíti az is, hogy a tervezet értelmében az Állami Számvevőszéknek ellenőrzési jelentéseit a jövőben nem kell nyilvánosságra hoznia - tette hozzá Böcskei.
