Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar szőlő- és bortermelőknek nemcsak az időjárással, az apadó belföldi fogyasztással és a külföldi konkurenciával kell megküzdeniük, hanem a szigorodó támogatási rendszerrel is. Miközben a termőterület évek óta csökken - több borvidéken már elérte a kritikus határt -, a közösségi borpiaci szabályozás keretében 2015 végétől megváltozhat a szőlőtelepítési jog rendszere, különösen nehéz helyzetbe hozva a tőkeszegény országok termelőit. Azt már tudni lehet, hogy a 2010-2011-es borpiaci évben pályázati forrásokból mintegy 4 milliárd forint jut az ültetvények megújítására. Ez fajtaváltáshoz, ültetvények áttelepítéséhez, valamint új támrendszerek építéshez vehető igénybe - utóbbiak korszerűsítését viszont már nem támogatják. Egy közelmúltbeli jogszabályváltozás miatt a beruházások megvalósításához a gazdák előleget sem kapnak az államtól, március végéig azonban még lehet pályázni különböző borászati eszközök, gépek és berendezések beszerzésére, a feldolgozókapacitás bővítésére is.
Matók Antal szekszárdi termelő szerint egyre nyilvánvalóbb, hogy koncentrálódik az ágazat, a támogatási rendszer is ebbe az irányba hat. A kicsik saját forrás híján legtöbbször még a támogatásokat sem tudják kihasználni, piacra jutni pedig csak különlegességekkel, kiváló évjáratokkal tudnak. Az elmúlt év tovább csökkentette a mozgásteret, hiszen a mennyiséget és a minőséget tekintve is csapnivaló volt, a hazai piac pedig még árérzékenyebb lett. Miután idehaza egyre inkább ketté válik a szőlőtermelés és a borfeldolgozás, újfajta támogatási rendszerre lenne szükség - mondta Császár László, soproni borháztulajdonos. A nagyhírű borvidék termésének egy részét már a határon túl, Ausztriában dolgozzák fel és palackozzák, ezért elsősorban a magyar bor piacra jutását kellene segíteni, különben alapanyag-szállítóvá degradálódik az ágazat. Az már most látszik, hogy a térségben egyre több szőlőterület és kisebb feldolgozó kerül piacra.
