Az EU lisszaboni stratégiája és a gazdasági válság egyaránt arra kényszeríti az uniós cégeket, hogy a jövőképük kialakításakor a fenntarthatósági szempontokat egyre nagyobb súllyal vegyék figyelembe - mondta Vértes András a 2010-es Fenntarthatósági Évkönyv bemutatóján. A GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerint sok esetben a profitmaximálás és a fenntarthatóság ellentmondhat egymásnak, ám hosszabb távon minden cég abban érdekelt, hogy fenntartható környezetben dolgozzon.
Magyarország a fenntarthatóság szempontjából az unió középmezőnyében helyezkedik el - ez derül ki az évkönyv adataiból. A magyar gazdaság energiaintenzitása magasabb az uniós átlagnál, ám a 2004 óta csatlakozott országok közül a legjobb helyen áll. Ugyanakkor látványosan romlott a közlekedés szén-dioxid-kibocsátása. A kamionforgalom növekedésének következményeként ez 1991 óta ötven százalékkal nőtt.
A magyar cégek kétharmadának nincs környezetvédelmi irányítási rendszere - ez jellemzően a hazai kkv-szektor sajátja. A cégek elsősorban a keletkező hulladékok csökkentésére, illetve azok újrahasznosítására törekednek, ettől elmaradva következik a termékek tartósságának növelése, az anyagszükséglet csökkentése és a megújuló energiaforrások felhasználása. A cégekhez hasonlóan a háztartások is a könnyebb ellenállás irányába fordulnak - vagyis a beszerzéseknél nem a legfontosabb szempont a környezetbarát technológiák vásárlása.
Az önkormányzatoknak sürgősség szempontjából az energiatakarékosság a legfontosabb cél, ami egyben gazdasági kényszer is. Ugyanakkor energiatakarékosságra és környezetvédelemre fordítható forrásaik szinte teljes mértékben a pályázatokon elnyerhető pénzektől függnek - amelyek rendkívül szűkösek.
