Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A szakszervezetek többsége elhúzódó helyi bértárgyalásokra számít, bár pár helyen már megszülettek az egyezségek az idei keresetekről. A lapunk által megkérdezett érdekképviseletek szerint általános az adóváltozások miatti bizonytalanság, illetve az, hogy a munkaadók folytatják a tavalyi OÉT-bérajánlással kezdődött differenciált béremelési gyakorlatukat, és többségében próbálják valahogyan kompenzálni az alacsonyabb keresetűek esetében az adóváltozások hatását. A kis- és középvállalkozói szektorból érkező visszajelzések és a munkavállalói érdekképviseletek tanúsága szerint a munkaadók inkább eltekintenének a béremeléstől. A szakszervezetek mindenesetre komolyan vették a reálkereset megőrzésről szóló záradékot az OÉT-megállapodásban.
A munkaadók többsége figyelembe veszi az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) országos bérajánlását, többnyire négyszázalékos, differenciált, a nominálcsökkenést elkerülő keresetnövelést javasolva - mondta a Napi Gazdaságnak Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke. Igaz, jó pár helyen még csak most kezdődnek az érdemi tárgyalások. Szerinte érdemi reálkereset-növelés nem várható a munkáltatóktól, azonban a KSH kereseti statisztikáit kétségkívül fölfelé húzza majd a személyi jövedelemadó változása a magasabb fizetésűek esetében. Azt látjuk, hogy a munkavállalók most már várják a februári keresetüket, mivel ebben a legtöbb helyen még tisztán csak az adóváltozások hatása jelentkezik majd - mondta a Napi Gazdaságnak Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke. Szerinte az érdekképviseletek igen óvatosak a gyors megegyezésekkel szemben, mivel nagyobb reálkereset-veszteségek esetében már nagyon nehéz később, év közben felújítani a tárgyalásokat. Egyelőre ezért még nincs túl sok helyi bérmegállapodás sem. A munkaadók többsége tapasztalataik szerint figyelembe veszi az OÉT ajánlását - bár a nyitó ajánlatok túlnyomórészt négy százalék alattiak, ez pedig arra utal, hogy aligha a 4-6 százalékos, sávos emelésről szóló ajánlat felső értékére rúgó bérfejlesztéssel számolnak az idei terveikben. A tárgyalások elhúzódásának hátterében a figyelembe veendő tények sokfélesége mellett az áll, hogy maguk a cégek is bizonytalanok üzleti kilátásaikkal kapcsolatban. Többnyire ott várható gyorsabb megegyezés, ahol alacsonyabbak a fizetések és egységesebb a bérstruktúra.
Borsik a vasúti társaságoknál zajló bértárgyalásokkal kapcsolatban elmondta, hogy az együttműködő öt szakszervezet másfél százalékos reáljövedelem-emelkedést szeretne elérni. A tárgyalások során várhatóan a 300 ezer forintos határ lesz a választóvonal, mivel afölött már jelentős pluszt hoz a munkavállalóknak az egységes szja-kulcs. A differenciált emelés elemeiről azonban még tartanak a tárgyalások. A tömegközlekedés tervezett átalakítása, például a MÁV és Volán-társaságok holdingba szervezése - amiről tavaly őszi bejelentése óta nem lehet konkrétumokat tudni -, illetve a februárra beharangozott takarékossági intézkedések azonban jelentősen megnehezítik a tárgyalásokat. Ezek az átalakítások ugyanis nemcsak a közlekedési cégek üzleti terveit írják át, de a változások mértékétől és irányától függően a már megkötött kollektív szerződéseket, helyi bérmegállapodásokat is. Az már most biztosnak látszik, hogy ezek a változások inkább forráskivonást hoznak majd - mondta lapunknak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. Palkovics szerint a Volán-társaságoknál épp e bizonytalanság miatt egyre feszültebb a helyzet, több társaság dolgozói is az új sztrájktörvény részletei iránt érdeklődtek tőlük. Nehezíti a tárgyalásokat, hogy az eltérő érdekek miatt a szakszervezetek sem egységesek a tárgyalásokon, igaz, a munkáltató állami vagyonkezelő sem adott még érdemi ajánlatot. Palkovics szerint a tulajdonos inkább az OÉT-ajánlás 4 százalékos végéhez ragaszkodik, holott a szakszervezetek számítása szerint 6-7 százalékos bruttó emelés hozna érezhető változást a keresetekben.
