Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt napok csapadékos, majd enyhe időjárása miatt ugrásszerűen nőtt a belvízzel elöntött területek nagysága: jelenleg már több mint 280 ezer hektárt borít nyílt víz, és mintegy 400 ezernyi a teljesen átázott, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan terület nagysága - mondta Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetvédelmi és vízügyi államtitkára a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón. Az elöntött területekből közel 160 ezer hektár a szántó és vetés, azonban egyelőre a megközelíthetetlen területek, illetve helyenként még meglévő hótakaró miatt nehéz felmérni, hogy milyen növénykultúrákat károsít a víz. Jelenleg 147 településen védekeznek készültségi szint mellett, 16, főként dél-alföldi, illetve Körös menti településen azonban már a katasztrófavédelem bevonása mellett harmadfokú készültségnél mentik a menthetőt.
A vízügy adatai szerint 65 szakaszon van belvízvédelmi készültség, 11 szakaszon - a Zala, a Kis-Balaton, a Hortobágy-Berettyó és a Körösök mentén - harmadfokú a készültség. A Balaton vízszintje 13 centivel van az üzemi szint felett, a magas vízállás komolyabb széllökésekkel párosulva a déli part több településének vízparti részeit, többek között Balatonfenyvest is elöntéssel fenyegeti. Az államtitkár tájékoztatása szerint országosan 932 vízügyi dolgozó vesz részt a belvízvédelemben, a folyókon levonuló enyhe árhullámok azonban akadályozzák a mentési munkát, mivel a szivattyúk üzemeltetésére kényszerítik a szakembereket. Jelenleg 836 kilométeren van árvízvédelmi készültség. A védekezés napi költsége 63 millió forint, az idei évben pedig eddig 6,5 milliárd forintot fordítottunk belvízvédelemre - közölte az államtitkár. Ebben benne van a vízitársulatok védekezési költségeinek térítése is, Illés szerint ezt hozzávetőleg 60 százalékban utalta már át az állam. Jövőre is az ideihez hasonló, 5 milliárd forintos állami támogatásból gazdálkodhatnak a társulatok a védekezés, illetve a belvíz-megelőzési munkák tervezésekor. Ezzel a nyáron eltörölt termelői hozzájárulást váltja ki az állam.
A vízügyi igazgatóságok teljes ár- és belvíz-védekezési, valamint a vörösiszappal összefüggő mentesítési munkái várhatóan meghaladják a 10 milliárd forintot, mondta a Napi Gazdaságnak Láng István, a VM vízkár-elhárítási főosztályának vezetője. Az igazgatóságok készletfeltöltése is lezajlott, 700 millió forint értékben. Mindeközben jelenleg is zajlanak a tavaszi árvíz által az állami és önkormányzati védművekben okozott károk helyreállítási munkái. Csak az állami védművek helyreállítására 3 milliárd forintot különített el az állam, a munkákkal kapcsolatos közbeszerzések javarészt most kerülnek szerződéskötési szakaszba. Szolnok, Győr környékén, és több észak-magyarországi folyó mentén már zajlanak a munkák - persze csak amit az időjárás enged. Az önkormányzatok pedig az Észak-magyarországi Regionális Operatív Program ősszel meghirdetett védmű-helyreállítási támogatására pályázhatnak. Ezen túlmenően az uniós források felhasználásával újabb záportározók és önkormányzati körtöltések építésével hosszabb távú terv keretében is javítaná a vízügy és a katasztrófavédelem az érintett térségek ár- és belvízvédelmét.
Az államtitkár szerint azokon a területeken, ahol évente visszatérő problémaként gravitációs úton nem levezethető a belvíz, leginkább a jelenlegi művelési ágból való kivétel, majd más ágba való átsorolás jelenthet megoldást a termelőknek - persze megfelelő kompenzáció mellett. A Napi Gazdaság érdeklődésére elmondta, hogy ezt a megoldást várhatóan alapos, a pénzügyi fedezetre is kiterjedő előkészítést, jogszabályalkotást követően legkorábban 2012-től alkalmazhatja a VM. Ahogyan a Környezet és Energia Operatív Programból finanszírozott Vásárhelyi terv megvalósítása is éveket vesz igénybe.
A tiszaroffi szükségtározó idei első elárasztása azonban egy másik problémára is rávilágított, nevezetesen hogy az állam számára olcsóbb lett volna akár felárral is megvenni ezeket a földeket - mondta Illés Zoltán. Csak az idén mintegy egymilliárd forintba kerül majd a gazdák kártalanítása, miközben a tározó építésekor mindössze 2,5 milliárd forint lett volna a vételár. Ezért az újabb szükség- és záportározók építésekor mindenképp a tervezett terület megvásárlására törekszik majd az állam. Az érintett termelőknek pedig csereföldeket kínálna a tárca a Nemzeti Földalapból, illetve akár 10-20 százalékos felár mellett is vételi ajánlatot tenne. Az épülő tiszasülyi szükségtározónál már jövőre ezt a megoldást választjuk - erősítette meg lapunknak az államtitkár.
