Szemfényvesztés az energiaárak mesterségesen alacsonyan tartásával kezelni a problémát, az energiafüggőséget - jelentette ki Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója. A szakember szerint kérdéses, hogy lehet-e olcsóbb itthon az energia, amikor az ellátásban az importforrások dominálnak, a hitelfeltételek rosszabbak, a rendszerhasználati költségek pedig viszonylag magasak. Egyedül a munkabérek oldaláról lehet előnyről beszélni, ez azonban a végső árban igen szerény tételt képvisel - véli Hegedűs. A megújuló energiaforrások részarányára vonatkozó 14,6 százalékos vállalás nagyon komoly többletráfordítást feltételez a magyar gazdaság részéről.
Hegedűs szerint az energiagazdasággal kapcsolatos ambiciózus foglalkoztatási tervek nem veszik figyelembe, hogy ebben a szektorban egy munkahely megteremtésének költsége öt-hatszorosa a nemzetgazdasági átlagnak. Kérdésesnek nevezte azt is, miként lehetséges a biomassza felhasználását radikálisan növelni annak ellenére, hogy a magyar mezőgazdaságnak nemhogy komparatív előnye nincs, de versenyképessége még romlott is az utóbbi évtizedben. Közgazdaságilag nem elfogadható, hogy a magyar energiafüggőség csökkentése legyen az elsődleges szempont - hangsúlyozta Hegedűs, aki a japán gazdaság és fejlett feldolgozóipar példáját idézte ennek igazolására. A nemzetközi energiapolitika "szentháromsága" - vagyis az ellátásbiztonság, fenntarthatóság, versenyképesség - fontossági sorrendje is átalakult az előző években. Az orosz-ukrán gázvita idején az ellátásbiztonság volt az első, az utóbbi időben azonban a versenyképesség lett a legfontosabb. Vannak ugyan teendőink az energiahatékonyságban, azonban nem igaz, hogy a magyar gazdaság energiafelhasználása többször pazarlóbb, mint az EU átlaga, ráadásul a rendszerváltás óta jelentősen javult a fajlagos felhasználás - tette hozzá Hegedűs. A meghatározó trendeket legnagyobb részben a külső körülmények döntik el a szakember szerint, a költségvetés sokáig nem vállalhat extra terheket az energiaárak alacsonyan tartása érdekében.
