Változások várhatók a napenergia-felhasználás magyarországi szabályozásában, valószínűleg a társasházaknak kötelezővé teszik napkollektorok használatát a használatimelegvíz-igény kielégítésére - mondta Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyi államtitkára a Napi Gazdaság konferenciáján. A várható konkrét változások között említette az államtitkár a kötelező átvételi (kát) rendszer kettéválasztását a ténylegesen megújuló alap-energiatermelés és a gázt felhasználó kapcsolt erőművek differenciált támogatása érdekében.
A kát-rendszerből kikerülő kapcsolt erőművek számára átmeneti moratóriumot hirdet a kormány, az államtitkár szerint 2012-ig fennmaradó rendszer a támogatás mértékében is különbséget tesz a megújuló energia és a gázalapú termelés között. A kormány ezalatt zöld- és kapcsolt-bizonyítvány-rendszert alakítana ki a kogenerációs üzemek támogatására. Nincs olyan konkrét terv, amely szerint az államosítás lenne a megoldás azon energiaszolgáltatókkal szemben, amelyekkel nem tud megállapodni az állam, az egyetemes szolgáltatást azonban mindenképpen biztosítani kell - mondta kérdésre válaszolva az államtitkár. A Mátrai Erőmű Zrt. leállított fejlesztése és a Paksi Atomerőmű Zrt. bővítése kapcsán úgy fogalmazott: amíg viszonylag kedvező árú, biztonságos külső források vannak, addig nem kell erőltetni a magyarországi ásványvagyon kitermelését és hasznosítását, a későbbiekben azonban - megfelelő tisztaszén-technológia esetén - ez a helyzet megváltozhat. A gazdaság és a társadalom egyre több energiát fogyaszt, a hagyományos fosszilis készletek pedig már nem olyan könnyen hozzáférhetőek - fogalmazott Bencsik, aki szerint az ellátásbiztonság nemzetbiztonsági kérdéssé vált. Az államtitkár szerint változást jelent, hogy az EU a beszerzések közös platformon való intézésétől sem riad vissza, a döntéshozók energiaközösség létrehozását tervezik, e területen a magyar elnökség alatt is változások várhatók. Véleménye szerint a fenntarthatóság megteremtése érdekében a megújuló forrásokhoz kell nyúlni, ami lehetőségeket is jelent a gazdaságnak.
Az új helyzetre való fölkészüléshez jelentős innovációs előrelépés is szükséges, az ország energiafüggősége meghaladja a 62 százalékot. Ennek megfordításához pedig a hazai fosszilis készletek nem elégségesek - hangsúlyozta az államtitkár. Véleménye szerint a fogyasztóvédelem megingott, elmélyült az energiaszegénység, a távfűtés pedig elveszítette versenyképességét. Az elsődleges nemzeti érdek a biztonságos energiaellátás a legkisebb költség elvének érvényesítésével, azonban ennek a feltételnek a zöld energiaforrások ma még nem mindig képesek megfelelni - mondta Bencsik. A megújulók a következő húsz évben csak kiegészítő szerepet vihetnek (2020-ra 14,6 százalékig erősödhetnek), ezért továbbra is fontos az atomenergia és a földgáz felhasználásának fejlesztése. Az energiaszektor privatizációja után ugyan az önkormányzatok felelőssége maradt az ellátás, a magánkézbe kerülő szolgáltatókat azonban a kívánt mértékben nem tudták befolyásolni. A következő két évben a teljes szabályozói környezetet átláthatóbbá kell alakítani az energiagazdaságban az államtitkár szerint. A magánberuházókra továbbra is számít a kormány, azonban a jelenleginél erősebb állami, önkormányzati szerepvállalásra van szükség, az energiahivatal regulátori szerepét pedig a minisztériumtól eltávolítva kívánja megerősíteni a kabinet, a lakossági ügyek kiemelt kezelését megtartva.
